Description and effectiveness of an educational program in order to develope post-covid mental health and learning efficiency among students of SZTE-ETSZK

Main Article Content

Judit Gulyás
Edit Magdolna Biró
Renáta Tóth

Abstract

The pandemic had numerous effects on our lives. These can be the more common occurence of difficulties related with stress, mood life and burnout that affects students too. The aim of our study was to assess the long-term outcomes of the pandemic through studies and mental health based on the students’ experiences.


 


We involved students only from University of Szeged, Faculty of Health Sciences and Social Studies in our longitudinal study (N=55). At the first data collection (T1), we used demographic questions, self-developed questions (online/offline experiences), standardized questionnaires (Perceived Stress Scale, Maslach Bunout Inventory-Student Version, Ways of Coping Questionnaire, Beck Depression Inventory-9) and self-developed scales (Time Management Scale, Learning Technique Scale, Stress Management Scale). The respondents were divided into two groups. The experimental group received educational materials in e-mails, but the control group didn’t get this intervention. Afterwards, we conducted a resurvey on both two groups with an abbreviated questionnaire package.


 


In the control group (N=31), only the decrease of the perceived stress was significant at the comparison of T1 and T2 dates (p=0,049). While, in the experimental group (N=24), significant improvement was shown trough the amount of perceived stress (p=0,001), in burnout’s efficiency reduction dimension (p=0,009), coping with purposeful action (p=0,009), coping with the search of emotional balance (p=0,032) and in the application frequency of learning techniques (p=0,001) and stress management techniques (p=0,022).


 


Seeing the results, it can be worth using the opportunities by the online environment in such a preventive way.

Article Details

How to Cite
Gulyás, Judit, Edit Magdolna Biró, and Renáta Tóth. 2023. “Description and Effectiveness of an Educational Program in Order to Develope Post-Covid Mental Health and Learning Efficiency Among Students of SZTE-ETSZK”. Acta Sana 16 (1):3-26. https://doi.org/10.14232/actasana.2023.1.3-26.
Section
Articles

References

Alsoufi, A., Alsuyihili, A., Msherghi, A., Elhadi, A., Atiyah, H., Ashini, A., Ashwieb, A., Ghula, M., Hasan, H. B., Abudabuos, S., Alameen, H., Abokhdhir, T., Anaiba, M., Nagib, T., Shuwayyah, A., Benothman, R., Arrefae, G., Alkhwayildi, A., Alhadi, A., „…”, Elhadi, M. (2020). Impact of the COVID-19 pandemic on medical education: Medical students’ knowledge, attitudes, and practices regarding electronic learning. PloS One, 15(11) doi:10.1371/journal.pone.0242905

Di Blasio, B., & Szigeti, M. V. (2022). Hallgatói kiégés szindróma a poszt-COVID-19 időszakban. Közösségi Kapcsolódások-tanulmányok kultúráról és oktatásról, 2(1), 5-17. doi: 10.14232/kapocs.2022.1.5-17.

Hargitai D. M., Sasné Grósz A. & Veres Z. (2020). Hagyományos és online tanulási preferenciák a felsőoktatásban – A COVID-járvány kihívásai. Statisztikai Szemle, 98(7), 839–857. doi:https://doi.org/10.20311/stat2020.7.hu0839

Hazag A., Major J., & Ádám S. (2010). A hallgatói kiégés szindróma mérése: A Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változatának (MBI-SS) validálása hazai mintán=Assessment of burnout among students. Validation of the Hungarian version of the Maslach Burnout Inventory-Student Version (MBI-SS). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(2), 151-168. doi: 10.1556/Mental.11.2010.2.4

Heitlerné Lehoczky, M. (2009). A hallgatók életminőségének javítása stresszkezelő tréninggel. Szakmai Füzetek (27), 24-29.

Herold M., Herold R., Csuta C., & Tényi T. (2021). Hikikomori: a COVID–19-járvány egy lehetséges mentálhigiénés következménye. Orvosi Hetilap, 162(41), 1637-1642. doi: https://doi.org/10.1556/650.2021.32357

Hrubos I. (2021). A koronavírus-válság hatása a felsőoktatásra, Educatio, 30(1), 50-62. doi: https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.1.4

Julesz M. (2020). A telemedicina és a COVID–19-világjárvány. Információs Társadalom 20(3), 27–38. doi: https://doi.org/10.22503/inftars.XX.2020.3.2

Kazainé Ónodi, A. (2022). Online vagy hagyományos tantermi oktatás? Educatio, 30(3), 508-514. doi: https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.3.10

Kopp, M., & Skrabski, Á. (1992). Magyar lelkiállapot. Végeken Kiadó, Budapest

Kopp M., Skrabski Á., & Czakó L. (1990). Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatokhoz ajánlott módszertan. Végeken, 1(2), 4-24.

Lazányi K., R. (2011). A társas támogatás szerepe és jelentősége a felsőoktatásban a diákszervezeti tagság kapcsán. In: Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, Budapest, 155-170., Óbudai Egyetem

Lazányi K., R. (2012). Stressz és társas támogatás a felsőoktatásban. In: Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, Budapest, 341-360., Óbudai Egyetem

Machado, R. A., Bonan, P., Perez, D., & Martelli Júnior, H. (2020). COVID-19 pandemic and the impact on dental education: discussing current and future perspectives. Brazilian oral research, 34, doi: 10.1590/1807-3107bor-2020.vol34.0083

Madhav, K. C., Sherchand, S. P., & Sherchan, S. (2017). Association between screen time and depression among US adults. Preventive medicine reports, 8, 67-71. doi: 10.1016/j.pmedr.2017.08.005

Mheidly, N., Fares, M. Y., & Fares, J. (2020). Coping With Stress and Burnout Associated With Telecommunication and Online Learning. Frontiers in public health, 672. doi: https://doi.org/10.3389/fpubh.2020.574969

Oláh, B., Rádi, B. M., & Kósa, K. (2022). Az orvostanhallgatók mentális egészségét kedvezőtlenül befolyásoló tényezők és a beavatkozások lehetséges pontjai hallgatói szemszögből. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 23(3), 286-315. doi: https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.011

Pikó, B. (2001). Gender differences and similarities in adolescents’ ways of coping. The Psychological Record, 51(2), 223-235. doi: 10.1007/BF03395396

Sklar, J. (2020). ‘Zoom fatigue’ is taxing the brain. Here's why that happens. National Geographic, https://www.nationalgeographic.com/science/article/coronavirus-zoom-fatigue-is-taxing-the-brain-here-is-why-that-happens

Stauder, A., Balog, P., Kovács, M., & Susánszky, É. (2016). A Williams ÉletKészségek® stresszkezelő és pszichoszociális készségfejlesztő program magyar adaptációja és 10 éves tapasztalatai. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 17(2), 81-95. doi: https://doi.org/10.1556/0406.17.2016.2.1

Stauder, A., & Konkolÿ Thege, B. (2006). Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203-216. doi: 10.1556/Mental.7.2006.3.4

Szűts Z. (2020). A tanárképzés digitális transzformációjának kevésbé exponált elemei (Az intézmény, a szülő, és a tanár új szerepei). Civil Szemle, 17, Különszám 2020, 133-145.

Van de Velde, S., Buffel, V., Bracke, P., Van Hal, G., Somogyi, N. M., Willems, B., Wouters, E. & C19 ISWS consortium#. (2021). The COVID-19 international student well-being study. Scandinavian Journal of Public Health, 49(1), 114-122. doi: 10.1177/1403494820981186