A közösségi média szerepe a fiatal felnőttek egészségtudatosságának alakulásában egy szakirodalmi áttekintés alapján
##plugins.themes.bootstrap3.article.sidebar##
##plugins.themes.bootstrap3.article.main##
Absztrakt
A közlemény célja szakirodalmi áttekintés formájában bemutatni, hogy a média, különösen a közösségi média hogyan hat a fiatal felnőttek egészséges életmódjára, táplálkozási és mozgási szokásaira, testképére, valamint a szülők nevelési attitűdjére. Részletesen ismertetjük a médiahasználat jelenlegi trendjeit és azok egészségmagatartásra gyakorolt hatásait. Az áttekintés kitér a digitális egészségügy szerepére, a nemek közötti különbségekre, valamint a hiteles információforrások fontosságára. Rámutat a média kettős szerepére: egyszerre jelent lehetőséget az oktatásra és kockázatot a félrevezető tartalmak miatt. A közösségi médiában megjelenő minták különösen nagy hatást gyakorolhatnak a fiatalok egészséghez való viszonyára és életmódjuk alakulására.
##plugins.themes.bootstrap3.article.details##
Hivatkozások
Andrek, A. (2022). A prenatális kötődés-kutatás jelentősége és eredményei. Imágó Budapest, 11(4), 121–144.
Bajusz, J., Fiedler, O., & Tobak, O. (2013). Fejlődés, gondozás, táplálás gyermekkorban. Budapest: Medicina.
Bartha, É. J. (2019). Az egészség holisztikusan. Debrecen: Debreceni Egyetem.
Buglyó-Nyakas, E., & Gál, T. (2023). A közösségi média hatása a magyar nők egészségtudatosságára. Régiókutatás Szemle, 8(2), 1–12.
Feigl, E. (2024). Tápláltsági állapot és annak trendjei az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálatok (OTÁP) vizsgálatok alapján. Retrieved from https://mekisz.hu/conference2022mekisz/1.%20Feigl%20Edit%20-%20OT%C3%81P2019%20besz%C3%A1mol%C3%B3.pdf
Győrffy, Zs., Döbrössy, B., Wernigg, A., & Girasek, E. (2024). Nők és férfiak egészségmagatartása a digitális térben: tények, trendek 2021-ben és 2024-ben – reprezentatív, lakossági minta eredményei alapján. Acta Medicinae et Sociologica, 15(39), 48–68.
Járomi, M. (2015). Wellness-terápia alapjai. In Cs. Melczer (Ed.), Fitness – Wellness és Táplálkozás Terápia Elmélete és Gyakorlata. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar.
Kantar-Hoffmann. (2024). Internethasználati szokások, digitális média- és tartalomfogyasztás. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. https://nmhh.hu/cikk/235951/Internethasznalati_szokasok_digitalis_media_es_tartalomfogyasztas
Müller, C., & Bella, F. (2016). Oltásmegtagadás az egészségügyi hatóság szemszögéből. Egészségtudomány, 60(1), 86–100. https://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2016-1/Muller.pdf
Nagy, E. (2016). A testi, lelki, társadalmi és mentális egészséget befolyásoló tényezők. In Társadalom, kulturális háttér, gazdaság (pp. 263–270).
(Megjegyzés: ha ismert a szerkesztő vagy a kiadó, egészítsd ki.)
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. (2024a). Generációk médiahasználata 2024 első negyedévében. https://nmhh.hu/cikk/247908/Generaciok_mediahasznalata_2024_elso_negyedeveben
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. (2024b). Az online médiatér közönsége. https://nmhh.hu/cikk/249659/Az_online_mediater_kozonsege_2024_november
Pető, D., Prónay, Sz., & Buzás, N. (2017). A közösségi média hatása a fiatalok táplálkozási szokásaira. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar.
Pfau, C., Bácsné Bába, É., Kanyó, K. Zs., & Molnár, A. (2024). Szülő és gyermek egészségmagatartás kapcsolata. Táplálkozásmarketing, 11(1), 35–52.
Rodé, M. (2024). Védőoltásokrul – másként: Körkép – korkép – kórkép. Budapest: SpringMed Kiadó.
Sarre, M. K., Horn, A., & Aune, I. (2024). Social media use during and after pregnancy is linked to appearance-focussed comparisons. Sykepleien Forskning, 19, e-97288. https://doi.org/10.4220/Sykepleienf.2024.97288en
Sepler, Zs. (2024, December 22). Tápláltsági állapot a 2019-es eredmények alapján. https://ogyei.gov.hu/dynamic/2_taplaltsagi_allapot_a_2019_es_eredmenyek_alapjan.pdf
Simon, T. (2019). Egyszerűen az egészségről és az azt meghatározó egyéni és társadalmi tényezőkről. Valóság, 62(4), 10–11.
Sztáray Kézdy, É., & Kovácsné Hegedűs, D. (2024). A változó apakép vizsgálata az Instagram-posztok tükrében. Médiakutató, 24(4), 65–84.
Tarkó, K. (2024). Életmód és szabadidő ismeretek. Szeged: Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Testnevelési Egyetem. (2024). Aktív életmód kutatás. https://tf.hu/files/docs/hirek/2024/aktiv-eletmod-kutatas-210x148-240613-v5_3.pdf
World Health Organization. (2019). Guidelines on physical activity, sedentary behaviour and sleep for children under 5 years of age. https://www.who.int/publications/i/item/9789241550536
World Health Organization. (2020). WHO guidelines on physical activity and sedentary behaviour. https://www.who.int/publications/i/item/9789240015128
Zeeni, N., Abi Kharma, J., & Mattar, L. (2023). Social media use impacts body image and eating behavior in pregnant women. Current Psychology, 42, 4948–4955. https://doi.org/10.1007/s12144-021-01848-8