A szülés helyszínének megítélése a 21. században részvizsgálat az intézményen kívüli szülés motivációiról

##plugins.themes.bootstrap3.article.sidebar##

pdf
Megjelent: dec. 17, 2025
DOI: https://doi.org/10.14232/actasana.2025.2.7-16
Kulcsszavak:
intézményen kívüli szülés, védőnői és szülésznői kompetenciák, motivációk

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Veliczky Rebeka
Szegedi Tudományegyetem, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
Anicka Alexandra
Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Dinnyés Katalin
Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Egészségmagatartás- és fejlesztés Szakcsoport
https://orcid.org/0000-0002-1975-7535
Nagy-Grócz Gábor
Szegedi Tudományegyetem, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Elméleti Egészségtudományi és Egészségügyi Menedzsment Tanszék
https://orcid.org/0000-0003-2121-4625

Absztrakt

A szülés folyamata, és helyszíne mindig is foglalkoztatta a családokat, hiszen a szülés helyszínének megválasztása komplex döntési folyamat, amelyet nemcsak objektív, hanem erősen szubjektív tényezők, akár az egyéni értékrendszer vagy felelősségérzet, is formálnak. Az intézményi szülés csak a 20. században vált általánossá, korábban kizárólag a tehetősebbek engedhették meg maguknak orvos jelenlétét a folyamat során. A szüléseket többnyire bábák kísérték, akik szükség esetén hívtak segítséget. 1847-ben a higiéniai szabályok bevezetése – például Semmelweis Ignác munkássága nyomán – jelentősen csökkentette a gyermekágyi láz miatti halálozásokat, így biztonságosabbá vált a szülés mind otthon, mind a kórházakban. Magyarországon csak 2011-ben született hivatalos szabályozás az intézményen kívüli szülésről, amely pontosan meghatározza, kik, és milyen feltételek mellett választhatják ezt a lehetőséget. A védőnői, szülésznői munka során kihívást jelent az intézményen kívüli szüléssel kapcsolatos kérdések megválaszolása, hiszen a témában tájékozott családok gyakran határozott értékpreferenciák mentén hozzák meg döntéseiket. A vizsgálat célja volt, hogy felmérjük az intézményen kívüli szülést választók motivációját, kérdéseiket. Emellett megvizsgáltuk a magyar, és egyes európai országok szabályozását, továbbá a védőnők és az otthonszülésben jártas szakemberek ismereteit és információforrásait.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Veliczky, Rebeka, Alexandra Anicka, Katalin Dinnyés, és Gábor Nagy-Grócz. 2025. „A szülés helyszínének megítélése a 21. században: Részvizsgálat Az intézményen kívüli szülés motivációiról”. Acta Sana 17 (2):7-16. https://doi.org/10.14232/actasana.2025.2.7-16.
Folyóirat szám
Évf. 17 szám 2 (2025)
Rovat
Cikkek

Hivatkozások

Birthplace in England Collaborative Group, Brocklehurst, P., Hardy, P., Hollowell, J., Linsell, L., Macfarlane, A., McCourt, C., Marlow, N., Miller, A., Newburn, M., Petrou, S., Puddicombe, D., Redshaw, M., Rowe, R., Sandall, J., Silverton, L., & Stewart, M. (2011). Perinatal and maternal outcomes by planned place of birth for healthy women with low risk pregnancies: The Birthplace in England national prospective cohort study. BMJ, 343, d7400. https://doi.org/10.1136/bmj.d7400

Courtenay, W. H. (2000). Constructions of masculinity and their influence on men’s well-being: A theory of gender and health. Social Science & Medicine, 50(10), 1385–1401.

https://doi.org/10.1016/S0277-9536(99)00390-1

Chen, X., Hay, J. L., Waters, E. A., Kiviniemi, M. T., Biddle, C., Schofield, E., & Orom, H. (2018). Health literacy and use and trust in health information. Journal of Health Communication, 23(8), 724–734. https://doi.org/10.1080/10810730.2018.1511658

Dinnyés, K. J. (2018). A férfiak és nők egészségesélyei az életmód tükrében. In Karlovitz, J. T. (Eds.) Elmélet és gyakorlat a neveléstudományok és szakmódszertanok köréből. Komárno, Szlovákia: International Research Institute, 153-158. https://doi.org/10.18427/iri-2018-0020

Dinnyés, K. J., Pusztafalvi, H. & Tarkó, K. (2019). A férfiak és nők egészségmagatartásának összefüggése a házastársi, élettársi és elvált családi állapottal. Módszertani Közlöny (Újvidék), 11 (1), 36-63. http://magister.uns.ac.rs/files/kiadvanyok/modszertanikozlony/mk2019_9.pdf#page=37

de Jonge, A., Geerts, C. C., van der Goes, B. Y., Mol, B. W., Buitendijk, S. E., & Nijhuis, J. G. (2015). Perinatal mortality and morbidity up to 28 days after birth among 743,070 low-risk planned home and hospital births: A cohort study based on three merged national perinatal databases. BJOG: An International Journal of Obstetrics & Gynaecology, 122(5), 720–728. https://doi.org/10.1111/1471-0528.13084

Életfa Bábapraxis. (n.d.). Statisztika. Retrieved from https://babapraxis.hu/statisztika/

Galera-Barbero, T. M., & Aguilera-Manrique, G. (2022). Women's reasons and motivations around planning a home birth with a qualified midwife in Spain. Journal of Advanced Nursing, 78(8), 2608–2621. https://doi.org/10.1111/jan.15225

Galková, G., Böhm, P., Hon, Z., Heřman, T., Doubrava, R., & Navrátil, L. (2022). Comparison of frequency of home births in the member states of the EU between 2015 and 2019. Global Pediatric Health, 9, 2333794X211070916. https://doi.org/10.1177/2333794X211070916

Gillen, P., Bamidele, O., & Healy, M. (2023). Systematic review of women's experiences of planning home birth in consultation with maternity care providers in middle to high-income countries. Midwifery, 124, 103733. https://doi.org/10.1016/j.midw.2023.103733

Hollowell, J., Li, Y., Malouf, R., & Buchanan, J. (2016). Women’s birth place preferences in the United Kingdom: A systematic review and narrative synthesis of the quantitative literature. BMC Pregnancy and Childbirth, 16, 213. https://doi.org/10.1186/s12884-016-0998-5

Jensen, S., Colmorn, L. B., Schroll, A. M., & Krebs, L. (2017). Quality assessment of home births in Denmark. Danish Medical Journal, 64(5), A5367.

McNutt, A., Thornton, T., Sizer, P., Curley, A., & Clarke, P. (2014). Opinions of UK perinatal health care professionals on home birth. Midwifery, 30(7), 839–846. https://doi.org/10.1016/j.midw.2013.08.007

Murray-Davis, B., McNiven, P., McDonald, H., Malott, A., Elarar, L., & Hutton, E. (2012). Why home birth? A qualitative study exploring women's decision making about place of birth in two Canadian provinces. Midwifery, 28(5), 576–581. https://doi.org/10.1016/j.midw.2012.01.013

Nakayama, K., Kaneko, M., Ayaya, S., Ishikawa, H., & Takeuchi, T. (2022). Associations between health literacy and information evaluation and decision-making skills in Japanese adults: Cross-sectional study. BMC Public Health, 22(1), 1644. https://doi.org/10.1186/s12889-022-13892-5

Reitsma, A., Simioni, J., Brunton, G., Kaufman, K., & Hutton, E. K. (2020). Maternal outcomes and birth interventions among women who begin labour intending to give birth at home compared to women of low obstetrical risk who intend to give birth in hospital: A systematic review and meta-analyses. EClinicalMedicine, 21, 100319. https://doi.org/10.1016/j.eclinm.2020.100319

Rokeach, M. (1969). The Role Of Values In Public Opinion Research. Public Opinion Quarterly, 32 (4), 547-559.

Schwartz, S. H. (2012). An Overview of the Schwartz Theory of Basic Values. Online Readings in Psychology and Culture, 2 (1). https://doi.org/10.9707/2307-0919.1116