Vörösmarty két névnapi köszöntője és a Laura‐versek

Absztrakt

Vörösmarty az 1840‐es évek elején két névnapi köszöntőverset (Névnapi köszöntés, Névnapra) írt későbbi feleségéhez, Csajághy Laurához. Mindkét költeménynek fennmaradt a tisztázott, fehér papírra másolt, a szerző által aláírt, a szűkebb baráti körben tartott névnapi ünneplés alkalmával átadott példánya is. A két mű természetesen megjelent nyomtatott formában, az életmű szerelmi költészetének, a Laura‐ verseknek a részévé vált. A verscsoporton belül azonban már kevés figyelmet kaptak, hiszen az alkalmi, lényegében ünneplésre szánt költemények alacsony műfaji‐irodalmi értékűnek számítanak az 1840‐es években, különösen Vörösmarty életművén belül. A tanulmány a két köszöntővers magán‐ és irodalmi használatára irányuló, a nyelvi‐tartalmi eltérésekben, névhasználatban mutatkozó különbségek feltárása után megpróbálja újragondolni a Laura‐versek egy részének keletkezéstörténetét, illetve a Vörösmarty‐életrajz házasság előtti éveihez ad új adalékokat.