A hosszú 19. század végén végbemenő globalizációs folyamatok jelentősen csökkentették a korabeli államhatárok elválasztó szerepét. A területiség jelentőségének visszaszorulása, a deterritorializálódás Magyarországra is kiterjedt. S bár a trendfordulót, vagyis a területi elhatárolódás erősödésének kezdetét az első világháború kitöréséhez kapcsoljuk, a kivándorlás következtében e folyamat hazánkban már korábban elkezdődött. A háborút követően sem állt vissza a korábbi helyzet. Sőt, a trianoni határok közötti Magyarország sajátos kényszerpályára került. A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen tényezők járultak hozzá a territorializálódás erősödéséhez, valamint milyen ezzel ellentétes törekvések próbálták lassítani ezt a folyamatot.

Kulcsszavak: csempészet, globalizáció, határrezsim, kishatárforgalom, kivándorlás, territorializálódás, tiltott határátlépés, vízumok, 20. század

A tanulmány az MTA–SZTE–ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport támogatásával készült (projekt száma: 0322107). A levéltári kutatások egy részét a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport támogatta.

Megjelent: 2021-01-21