A kelet-közép-európai és tágabban a kelet-európai államszocialista országok globalizációjáról kialakított hagyományos elképzelések sokáig a régió elszigeteltségét hangsúlyozták. A széles körben elterjedt értelmezéseket az utóbbi években számos vizsgálat alapos revízió alá vette. Ezek eredményei szerint Kelet-Európa jóval globalizáltabb volt a második világháború utáni mintegy négy évtizedben, mint azt korábban vélték. A kutatások különösen az alábbi területeken kínálnak markánsan új interpretációkat: a globalizáció dinamikája Kelet-Európában, ezen belül Kelet-Közép-Európában 1945 és 1989 között; a régió globalizációjának szerkezeti sajátosságai az államszocialista időszakban; továbbá a rendszerváltozások szerepe és jelentősége a térség globalizációjának folyamatában. A korábbi szakirodalom kritikája több tekintetben indokolt, ugyanakkor az újabb értelmezések sem mentesek a szelektivitástól, és a szerzők gyakran túlinterpretálják eredményeiket. A tanulmány különösen problematikusnak tartja az "alternatív globalizáció" fogalmát és 1989 "deglobalizációs pillanatként" való értelmezését, azaz a rendszerváltások jelentőségének figyelmen kívül hagyását a kelet-európai globalizációs folyamatban.

Kulcsszavak: Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, 20. század, globalizáció, államszocializmus

A tanulmány az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport támogatásával készült (a projekt száma: 0322107).

Megjelent: 2022-12-15