A tanulmány átfogóan, négy területen vizsgálja három kelet-közép-európai ország (Lengyelország, Csehszlovákia és utódállamai, valamint Magyarország) globalizációját az államszocializmus időszakában: ezek a dimenziók az áruk, a tőke, az információk és az emberek áramlása. Eredményei szerint a globalizáció az államszocialista időszakban is előrehaladt a régióban, de az viszonylag mérsékelt ütemű, szelektív és töredezett volt, továbbá korlátozott társadalmi hatással rendelkezett. A nemzetközi összehasonlításban csekély dinamika a globalizáció minden vizsgált aspektusát tekintve látható. Így az eredmények nem támasztják alá a kelet-európai és ezen belül a kelet-közép-európai államszocialista országok globalizációjára vonatkozó újabb kutatások azon interpretációját, mely szerint e régió jóval globalizáltabb volt annál, mint azt korábban széles körben feltételezték. A szakirodalomban megfogalmazódott azon vélemény sem igazolható empirikus módon, hogy a rendszerváltozás előtti két évtizedben csökkent a régió globalizációs foka a harmadik világgal kialakított kapcsolatok visszaesése következtében. Továbbá a revizionizmusra hajló értelmezési kísérletekkel szemben vizsgálatunk messzemenően igazolta a rendszerváltozások nagy jelentőségét Kelet-Közép-Európa globalizációs folyamata során.

Kulcsszavak: Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, 20. század, globalizáció, államszocializmus

A tanulmány az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport támogatásával készült (a projekt száma: 0322107).