A tanulmány a globalizáció fogalmának elterjedését és a szakirodalomban megjelenő különböző meghatározásait vizsgálja, majd javaslatot tesz egy széles körben alkalmazható definícióra. Sorra veszi a globalizációra vonatkozó legfontosabb értelmezéseket és a definíció megalkotásának általános elveit, majd kifejti, hogy a különböző jelentéstartalmak közül melyeket tekinti központinak. E szempontok alapján a következő meghatározást tartja a leginkább célravezetőnek: a globalizáció 1) az országhatárokon átnyúló kapcsolatok bővülése és földrajzi kiszélesedése, továbbá a szupraterritoriális kapcsolatok terjedése a gazdaság, a technológiák, a kultúra, a politika, a környezetvédelem és a civil társadalmak terén; 2) a világ társadalmai között kialakuló kölcsönös függés erősödése; valamint 3) e folyamatok társadalmi tudatosulásának világméretű előrehaladása. Ez a definíció nem kapcsolja a globalizációt szorosan egy adott időszakhoz és helyhez, ezért nemcsak a 21. századi globalizáció megragadására alkalmas, hanem a korábbi évszázadok releváns folyamatainak értelmezése során is használható. Hasonlóképpen nemcsak a nyugati társadalmakban végbement átalakulások, hanem a világ más részein megfigyelhető globalizációs tendenciák is beilleszthetők az általa kínált keretbe.