Ipari digitalizáció – Ipar 4.0 és virtuális valóság (VR) a gyártásban

Main Article Content

Simon János

Absztrakt

Az ipari digitalizáció lehetővé teszik a gyártók részére, hogy elemezzék a rendszer virtuális komponenseit, így képesek lesznek módosítani és tervezni ott, ahol valós rendszerben változtatásra van igény. A virtuális valóság technológiája optimalizálja a tervezés folyamatát azáltal, hogy lehetőséget ad a tervezőmérnöknek a módosítások kipróbálására még azelőtt, hogy a végső terméket megalkotnák. A VR betanítási folyamataival modellezhető a gyártási környezetben előforduló élethű és kockázatos szimulációk (mint például a vegyszerekkel történő balesetek, a veszélyes gépek tesztelése és az egészségre káros környezet), anélkül, hogy a dolgozókat valós veszélynek tennék ki. Amennyiben mégis megtörténne a baj, az alkalmazottaknak használható tapasztalata lesz és jobb eséllyel készülnek fel a helyzetre. Valószínűleg az AR ésVR ipari potenciáljának az egyik leglényegesebb jelzője a nagyobb mérnöki vállalatok toborzásának változásában látható. Az utóbbi időben megjelent trendek alapján, a cégek rendkívül nyitottak és aktívan alkalmaznak a játéktervezés terén diplomával rendelkező mérnököket. A felsőoktatásban megszerzett tapasztalatoknak köszönhetően a fiatal mérnökök ügyesen bánnak az AR/VR technológiával, valamint az IOS/Android mobil eszközök programozásával, így segítenek megvalósíthatóvá tenni az Ipar 4.0 és IoT (tárgyak internete) megoldásokat.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Simon, János. 2023. „Ipari digitalizáció – Ipar 4.0 és virtuális valóság (VR) a gyártásban”. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 18 (Különszám):431-43. https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.kulonszam.431-443.
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Simon János, Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Mechatronikai és Automatizálási Intézet (Szeged)

főiskolai docens

Hivatkozások

Andersson, S. K. L., Bruch., J., Hedelind, M., Granlund A. (2021): Critical Factors Supporting the Implementation of Collaborative Robot Applications. 26th IEEE International Conference on Emerging Technologies and Factory Automation (ETFA) 1–7. https://doi.org/10.1109/ETFA45728.2021.9613422

Csikós, S., Bálint, Á. (2016): DC motor speed control in LabVIEW. Recent Innovations in Mechatronics, 3 (1-2): 1–3. https://doi.org/10.17667/riim.2016.1-2/15.

Đekić, M. D., Mester Gy. (2021): Kiberbiztonság, kiberműveletek vizsgálata, Vajdasági Magyar Tudományos Társaság.

Digital twins for Industrial Applications. An Industrial Internet Consortium White Paper (2020): <https://www.iiconsortium.org/pdf/IIC_Digital_Twins_Industrial_Apps_White_Paper_2020-02-18.pdf> (2023.02.10).

Dominik, C., Ákos, O., Richárd, P., József, S., Peter, S. (2023): A novel orientation-based FSPL model parameter optimization method using PSO for indoor localization. In: IEEE 21st World Symposium on Applied Machine Intelligence and Informatics SAMI (2023): Proceedings. 201–205.

Gogolák, L., Fürstner, I. (2020): Wireless sensor network aided assembly line monitoring according to expectations of industry 4.0. Applied Sciences, 11 (1): 25. https://doi.org/10.3390/app11010025

Hattayer M., Gál J. (2022): Az ellátási lánc menedzsment gyógyszeripari aspektusai. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 17 (1-2): 51–58. https://doi.org/10.14232/jtgf.2022.1-2.51-58

Kóczi D., Sárosi J. (2022): Kollaboratív robotok ipari alkalmazása – Áttekintés. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 17 (1-2): 145–152. https://doi.org/10.14232/jtgf.2022.1-2.145-152

Mészáros, A., Sárosi, J. (2022): Soft Robotics: State of Art and Outlook. Analecta Technica Szegedinensia, 16 (1): 8–13. https://doi.org/10.14232/analecta.2022.1.8-13

Open Manufacturing Platform (2022): <https://open-manufacturing.org/> (2023.02.07.)

Pletikoszity, Á., Fürstner, I., Gogolák, L. (2022): Industry 4.0 and Rami Model Based Art in Microindustry for Polishing Application. In: Security-Related Advanced Technologies in Critical Infrastructure Protection: Theoretical and Practical Approach. Dordrecht: Springer Netherlands. 331–340. https://doi.org/10.1007/978-94-024-2174-3_28

Sánta, R. (2022). Investigations of the performance of a heat pump with internal heat exchanger. Journal of thermal analysis and calorimetry, 147(15): 8499–8508. https://doi.org/10.1007/s10973-021-11130-5

The Digital Twin Consortium. (2023): <https://www.digitaltwinconsortium.org/> (2023.02.07.)