Health Preservation From the Perspective of the Employer
Main Article Content
Abstract
The sport has already been examined from many points of view. It proved that sport now has not only an impact on society, but also serious economic implications. Inactivity is an economic burden not only on the individual, but also on her/his workplace and the national economy. This is why it can be important for businesses that their employees are healthy and lead a physically active life. During our research, we performed both secondary and primary analysis, in the case of the latter, 132 organizations were involved. The representatives of the organizations had to answer questions about the organization (e.g. activities of the organization, nature of work), as well as questions assessing health preservation and development. The primary results show that the organizations are facing many dangers that could be prevented by movement, but they do not yet incorporate this into their initiatives and measures.
Downloads
Article Details
References
Ács P. (2015): Sport és gazdaság. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs.
Ács P., Hécz R., Paár D., Stocker M. (2011): A fittség (m)értéke. A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 58 (július–augusztus): 689–708.
Ács P., Kovács K., Paár D., Hoffbauer M., Szabó P., Szabó T., Stocker M. (2020): Comparative analysis of the economicburdens of physical inactivity in Hungary between 2005 and 2017. BMC Public Health, 20 (Suppl 1): 1174. https://doi.org/10.1186/s12889-020-08478-y
Ács P., Stocker M., Oláh A. (2013): The determination of economic and public health benefits achievable by increasing regular physical exercise. Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 7 (1): 5–13. https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2013/1/1
András K. (2003): A sport és az üzlet kapcsolata – elméleti alapok. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest.
Bácsné Bába É., Balogh R., Bács B. A., Molnár A., Fenyves V., Müller A. (2019): A passzív sportfogyasztás motivációinak vizsgálata a nemek tükrében. Economica, 10. Új évf. (1): 30–35. https://doi.org/10.47282/ECONOMICA/2019/10/1/4118
Bácsné Bába É., Balogh R., Bács Z., Fenyvesi V., Dajnoki K. (2018): Sportszolgáltatások keresleti, kínálati oldalának elemzési lehetőségei. Studia Mundi – Economica, 5 (3): 19–33. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.03.19-33
Baicker, K., Cutler, D., Song, Z. (2010): Workplace wellness programs can generate savings. Health affairs, 29 (2): 304–311
Balogh R., Bácsné Bába É. (2020): Analysis of Consumer Market in Central European Football. Annals of The University of Oradea Economic Science. 29 (1): 317–328.
Barros, C. P., Ibrahimo, M., Szymanski, S. (2003): Transatlantic Sport: The Comparative Economics of North American and European Sports. Edward Elgar Pub. https://doi.org/10.4337/9781843767367
Hidvégi P., Bíró M. (2015): A rekreáció elmélete és módszertana 2. – Egészségfejlesztés. Eszterházy Károly Főiskola.
Honfi L., Szalay G., Váczi P. (2009): A sport beépülése a mindennapokba. Acta Academiae Agriensis, Sectio Sport, Nova series tom. 36: 51–63.
Molnár A., Müller A. (2021): A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) és a munkahelyi egészségfejlesztés kapcsolata. Acta Carolus Robertus, 11 (1): 71–81. https://doi.org/10.33032/acr.2580
Nyitrainé Garaj E. (2015): Versenyképesség és egészségnyereség. A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai. Hadtudomány (Online), 25: 41–47.
Szabó Á. (2011): Milyen értéket teremt a szabadidősport, és mi a kapcsolata a versenyképességgel? Vezetéstudomány, 42 (különszám): 24–37. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2011.ksz.03
Szántó Zs., Susánszky É., Berényi Z., Sipos F., Murányi I. (2016): A jól-lét fogalmának értelmezése az európai szakirodalomban (2009–2014). Metszetek, 5 (1): 16–47.
Szolnoki B., Berényi L. (2016): A munkahelyi egészségfejlesztés szükségessége és lehetőségei. Gradus, 3 (1): 495–500.
WHO (1986): Az Ottawai Egészségfejlesztési Charta. Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia. Ottawa, 1986. november 17–21. In: Az egészségfejlesztés alapelvei. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest. 9–14.