Egy vezetői mentálhigiéné témában végzett kutatás módszertanának ismertetése
Main Article Content
Absztrakt
A vezetői mentálhigiéné meghatározó tényezője a modern, profitorientált szervezetek működésének, mivel a vezetők pszichés állapota közvetlen hatást gyakorol a döntéshozatalra, a szervezeti légkörre és a munkavállalók jóllétére. A jelen cikk célja a vezetői mentálhigiénét vizsgáló doktori kutatás módszertani kereteinek bemutatása, különös tekintettel a személyiség, a vezetői kompetenciák, az észlelt stressz, a kiégés, a megküzdési módok és a jóllét összefüggéseinek komplex vizsgálatára. A tervezett kvantitatív kutatás 100–150 közép- és felsővezető bevonásával valósul meg, rétegzett célzott mintavétellel, validált mérőeszközök alkalmazásával. Az adatfeldolgozás során hierarchikus regresszióelemzés, mediációs és moderációs modellek, valamint strukturális egyenletmodellezés kerül alkalmazásra. A kvantitatív adatfelvételt 8–12 félig strukturált interjú egészíti ki, amelyek a vezetői tapasztalatok, stresszélmények és megküzdési mintázatok mélyebb értelmezését szolgálják. A kutatás várhatóan hozzájárul a vezetői mentálhigiéné multidimenzionális értelmezési keretének megalapozásához, valamint olyan gyakorlati szempontok azonosításához, amelyek támogathatják a vezetők jóllétének fejlesztését és a szervezeti szintű prevenciós beavatkozások kialakítását.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Baka, Ł., Derbis, R. (2012). Job stressors, job burnout, and job satisfaction: The moderating role of personal resources. International Journal of Occupational Medicine and Environmental Health, 25(3), 275-282. https://doi.org/10.2478/S13382-012-0038-9
Barling, J., Kelloway, E. K., Frone, M. R. (Eds.). (1996). Handbook of Work Stress. Sage.
Bech, P., Gudex, C., & Johansen, K. S. (1996). The WHO (Ten) Well-Being Index: Validation in diabetes patients. Psychotherapy and Psychosomatics, 65(4), 183–190.
Boyatzis, R. E. (2008): Kompetenciák a 21. században. Journal of Management Development, 27(1), 5-12. https://doi.org/10.1108/02621710810840730
Buda, B. (1987). A mentálhigiéné szemlélete és gyakorlata. Tankönyvkiadó.
Carver, C. S., Connor-Smith, J. (2010). Personality and coping. Annual Review of Psychology, 61(1), 679-704. https://doi.org/10.1146/annurev.psych.093008.100352
Carver, C. S., Scheier, M. F., Weintraub, J. K. (1989). Assessing coping strategies: A theoretically based approach. Journal of Personality and Social Psychology, 56(2), 267-283.
Connor-Smith, J. K., Flachsbart, C. (2007). Relations between personality and coping: A meta-analysis. Journal of Personality and Social Psychology, 93(6), 1080-1107.
Csák, K., Juhász, Cs. (2025). Kríziskommunikáció és a vezető: A válságkezelés kulcstényezői. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 20(2), 99–109. https://doi.org/10.14232/jtgf.2025.2.99-109
Danna, K., Griffin, R. W. (1999). Health and well-being in the workplace: A review and synthesis of the literature. Journal of Management, 25(3), 357-384.
Diener, E. (1984). Subjective well-being. Psychological Bulletin, 95(3), 542-575.
Diener, E., Wirtz, D., Tov, W., Kim-Prieto, C., Choi, D., Oishi, S., Biswas-Diener, R. (2010). New well-being measures: Short scales to assess flourishing and positive and negative feelings. Social Indicators Research, 97(2), 143-156.
Farkas, A., Filep, R., Dajnoki, K. (2024). Munkáltatói márka és a márkaépítés koncepciójának fejlődési útja. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 19(3–4), 79–95. https://doi.org/10.14232/jtgf.2024.3-4.79-95
Fekete, S., Orosz, G. (2010). A kiégés mérése és összefüggése a munkával kapcsolatos attitűdökkel. Alkalmazott Pszichológia, 12(2), 5-23.
Filep, R. (2025). Transzformációs vezetés mérhetősége és gazdasági relevanciája: MLQ, GTL és LPI elemzése. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 20(2), 111–121. https://doi.org/10.14232/jtgf.2025.2.111-121
Folkman, S., Lazarus, R. S. (1980). An analysis of coping in a middle-aged community sample. Journal of Health and Social Behavior, 21(3), 219-239.
Folkman, S., Moskowitz, J. T. (2004). Coping: Pitfalls and promise. Annual Review of Psychology, 55(1), 745-774.
Goleman, D. (1998). Working with emotional intelligence. Bantam Books.
Goleman, D., Boyatzis, R., McKee, A. (2013). Primal leadership: Unleashing the power of emotional intelligence. Harvard Business Press.
Harms, P. D., Credé, M., Tynan, M., Leon, M., Jeung, W. (2017). Leadership and stress: A meta-analytic review. The Leadership Quarterly, 28(1), 178-194.
John, O. P., Donahue, E. M., Kentle, R. L. (1991). The Big Five Inventory (BFI) version 4a and 54. University of California, Berkeley, Institute of Personality and Social Research.
John, O. P., Srivastava, S. (1999). The Big Five trait taxonomy: History, measurement, and theoretical perspectives. In L. A. Pervin O. P. John (Eds.), Handbook of personality: Theory and research (pp. 102-138). Guilford Press.
Kelloway, E. K., Barling, J. (2010). Leadership development as an intervention in occupational health psychology. Work and Stress, 24(3), 260-279.
Kopp, M., Skrabski, Á. (2006). Magyar lelkiállapot. Semmelweis Kiadó.
Leiter, M. P., Maslach, C. (2004). Areas of worklife: A structured approach to organizational predictors of job burnout. Research in Occupational Stress and Well-being, 3, 91-134.
Leiter, M. P., Maslach, C. (2005). Banishing burnout: Six strategies for improving your relationship with work. Jossey-Bass.
Lazarus, R. S., Folkman, S. (1984). Stress, appraisal, and coping. Springer.
Maslach, C., Jackson, S. E. (1981). The measurement of experienced burnout. Journal of Occupational Behavior, 2(2), 99-113.
Maslach, C., Leiter, M. P. (2008). Early predictors of job burnout and engagement. Journal of Applied Psychology, 93(3), 498-512.
Maslach, C., Jackson, S. E., Leiter, M. P. (1996). Maslach Burnout Inventory Manual (3rd ed.). Consulting Psychologists Press.
McCrae, R. R., Costa, P. T. (2008). The five-factor theory of personality. In O. P. John, R. W. Robins, L. A. Pervin (Eds.), Handbook of personality: Theory and research (3rd ed., pp. 159-181). Guilford Press.
Papathanasiou, I. V. (2015). Work-related stress, burnout and quality of life in healthcare professionals. Health Science Journal, 9(2), 1-6.
Paulhus, D. L., & Vazire, S. (2007). The self-report method. In R. W. Robins, R. C. Fraley, & R. F. Krueger (Eds.), Handbook of research methods in personality psychology (pp. 224–239). Guilford Press.
Perczel-Forintos, D., Susánszky, É. (2018). Pszichológiai mérőeszközök kézikönyve II. Semmelweis Kiadó.
Quick, J. C., Gavin, J. H., Cooper, C. L., Quick, J. D. (2000). Executive health: Building strength, managing risk. Prentice Hall.
Répáczki, R., Juhász, A. (2015). A Big Five Inventory hazai alkalmazása és pszichometriai vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, 70(2), 321-340.
Rhoades, L., Eisenberger, R. (2002). Perceived organizational support: A review of the literature. Journal of Applied Psychology, 87(4), 698-714.
Rózsa, S., Nagy, J., Oláh, A. (2014). A Big Five Inventory (BFI) magyar változatának adaptálása. Alkalmazott Pszichológia, 14(1), 35-54.
Ryff, C. D. (1989). Happiness is everything, or is it? Explorations on the meaning of psychological well-being. Journal of Personality and Social Psychology, 57(6), 1069-1081.
Schaufeli, W. B., Enzmann, D. (1998). The burnout companion to study and practice: A critical analysis. Taylor Francis.
Schaufeli, W. B., Leiter, M. P., Maslach, C., Jackson, S. E. (1996). MBI-General Survey. In C. Maslach, S. E. Jackson, M. P. Leiter (Eds.), MBI Manual (3rd ed.). Consulting Psychologists Press.
Skakon, J., Nielsen, K., Borg, V., Guzman, J. (2010). Are leaders' well-being, behaviours and style associated with the affective well-being of their employees? A systematic review of three decades of research. Work and Stress, 24(2), 107-139.
Soto, C. J., & John, O. P. (2017). Short and extra-short forms of the Big Five Inventory–2: The BFI-2 and BFI-2-S. Journal of Research in Personality, 68, 69–81.
https://doi.org/10.1016/j.jrp.2017.02.004
Spencer, L. M., Spencer, S. M. (1993). Competence at work: Models for superior performance. Wiley.
Stauder, A., Konkoly Thege, B. (2006). Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203-216.
Susánszky, É., Konkoly Thege, B., Stauder, A., Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247-255.
Török-Kmoskó, J., Dajnoki, K. (2025). Vezetői kihívások KKV területen: Generációs különbségek és a digitalizáció hatásai. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 20(4), 21–34. https://doi.org/10.14232/jtgf.2025.4.21-34
Vágó, I. (2007). Mentálhigiéné a segítő szakmákban. Medicina Könyvkiadó.
Warr, P. (2002). The study of well-being, behaviour and attitudes. Routledge.