Style Communication Opportunities for University Lecturers

Article Sidebar

PDF (Magyar)
Published: Jun 21, 2023
DOI: https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.kulonszam.353-362
Keywords:
communication, style, style communication, degrees of freedom, trend, originality

Main Article Content

Valéria Nagy
Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Gépészeti Intézet (Szeged)
https://orcid.org/0000-0001-9586-9988
Gabriella Nádudvari
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Egészségtudományi és Környezeti Nevelés Intézet, Egészségszociológia és Életmód Tanszék (Szeged)
https://orcid.org/0000-0002-6837-3351

Abstract

The role of a university lecturer is very diverse and complex. From teaching, through mentoring and tutoring, they must also be good at research and development. However, in order to be able to experience and be able to live this teaching role – in accordance with the expectations of the maxim of quality – individuals must partly give up their own self and partly tune in to the values that help to create a style suitable for the teaching role. We can also consider this task as a self-development engineering activity based on natural science. So, being a university lecturer is actually a freedom between limits, during which university lecturers test their own flexibility, get out of balance, and then return to a position of equilibrium. Therefore, arguing with 'empirical criticism', a question arises: how can the balance be restored again and again after imbalances? The freedom provided by style communication options endows university lecturers with a constantly changing style, while in the process they use their competences, mature, enrich, change, develop and fulfil themselves, while the harmonization takes place.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Nagy, Valéria, and Gabriella Nádudvari. 2023. “Style Communication Opportunities for University Lecturers”. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 18 (Különszám):353-62. https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.kulonszam.353-362.
Issue
Vol. 18 No. Különszám (2023)
Section
Articles
Author Biographies

Valéria Nagy, Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Gépészeti Intézet (Szeged)

főiskolai docens

Gabriella Nádudvari , Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Egészségtudományi és Környezeti Nevelés Intézet, Egészségszociológia és Életmód Tanszék (Szeged)

tanársegéd

References

évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról.

Antonovsky, A. (1979): Health, stress and coping. Jossey-Bass, San Francisco.

Arnheim, R. (1969): Visual thinking. University of California Press, Berkeley - Los Angeles - London.

Bagdy E. (2011): Hivatásszemélyiség. <https://www.youtube.com/watch?v=TCmIk58WN_8> (2022.11.11.)

Bogoly J. Á. (2020): A stíluskommunikáció értéklánca. Alkalmazott irodalom- és kultúratudomány/stíluskommunikáció. Tanulmányok és esszék. Bálint Sándor Szellemi Örökségért Alapítvány, Szeged.

Dugonics A. (1784): Tudákosság (négykötetes mű). Pest.

Fekete I. (1962): Tüskevár. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest.

Frank, M. (1993): Stílus és filozófia. Műhely, 93 (4): 51–56.

Grice, H. P. (1997): A társalgás logikája. In: Pléh Cs., Síklaki I., Terestyéni T. (szerk.): Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Osiris Kiadó, Budapest. 213–227.

Jung, C. G. (ford. Kovács V.) (1987): Emlékek, álmok, gondolatok. Európa Könyvkiadó, Budapest.

Nádudvari G. (2017): A stíluskommunikáció, mint önmegalkotó művészeti tevékenység. In: Kárpáti A. (szerk.): I. Művészetpedagógiai Konferencia: A világ új képe a művészetben és a tudományban. Fókuszban: a vizuális kultúra pedagógiája. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 126–127.

Nádudvari G. (2018): A média jelentősége az egészségfejlesztésben: tömegkommunikációs és stíluskommunikációs alapfogalmak. In: Lippai L. (szerk.): Testmozgás, aktív szabadidő-eltöltés és a holisztikus egészség. II. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet, Szeged. 60–67.

Roberts, J. E., Bell, M. A. (2000): Two- and three-dimensional mental rotation tasks lead to different parietal latrality for men and women. International Journal of Psychophysiology, 50 (3): 235–246. https://doi.org/10.1016/S0167-8760(03)00195-8

Roberts, J. E., Bell, M. A. (2003): Sex differences on a computerized mental rotation task disappear with computer familiarization. Perceptual and Motor Skills, 91 (7): 1027–1034. https://doi.org/10.2466/PMS.91.7.1027-1034

Vanderberg, S. G., Kuse, A. R. (1978): Mental rotations, a group test of three-dimensional spatial visualization. Perceptual and Motor Skills, 47 (2): 599–604. https://doi.org/10.2466/pms.1978.47.2.599

Váradi K., Horváth I. (2008): Gépészeti tervezést támogató technológiák. Műegyetemi Kiadó, Budapest.

Várkonyi P. L., Domokos G. (2006): Mono-monostatic bodies: The answer to Arnold's question. The Mathematical Intelligencer, 28 (4): 34–38. https://doi.org/10.1007/BF02984701

Weöres S. (1945): A teljesség felé. Csönge 1944–45., 136 p. <http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/ws-teljesseg.pdf > (2022.11.11.)

URL1: https://www.nkp.hu/tankonyv/fizika_10_nat2020/lecke_01_002 (2022.11.11.)

URL2: https://bespokemagazin.hu/szemle/stiluskommunikacio-egyetemi-kepzes (2022.11.11.)

URL3: https://pszichoforyou.hu/ruminacio/ (2022.11.11.)

URL4: https://www.youtube.com/watch?v=Wo3HP1jwuIU (2022.11.11.)