Catchment-scale relief development as the result of long-term agricultural activity, case study on Szekszárd hills, Hungary
Main Article Content
Abstract
Human impact has played important role in the relief development of Szekszárd Hills, as the history of viniculture dates back to the Roman Times. Approximately 17 % of the area is used as vineyard. As viniculture is one of the most intensive land-use type and soil erosion is very severe on the loose loessy material of these hills, relief development is quite fast in the area. The aim of the study to estimate the catchmentscale erosional loss of the area caused by viniculture and to evaluate the role of artificial terraces on landscape development. Three smaller catchments were chosen as study areas in the north-east part of the hills. Based on the digital elevation model of the area the minimum net erosion was calculated. The calculations reflect that the amount of erosion was higher (1) on the slopes with southern exposure and (2) in tributary valleys close to the town. The accelerated erosion altered the longitudinal profile of the tributaries and the terraces changed the profile of the intercollin ridges.
Downloads
Article Details
x
References
Ádám L. 1964. A Szekszárdi-dombvidék kialakulása és morfológiája. Földrajzi Tanulmányok 2: 69
Ádám L. 1969. A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Tanulmányok 10: 186
Balassa I. 1982. Magyar néprajz. Budapest: Corvina Kiadó, 214-216
Davis M. B. 1976. Erosion rates and land-use history in Southern Michigan. Environmental Conversation 3/2: 139-148
Kaczián J. 2004. Szekszárd – A nemes borok és a művészetek városa. Szekszárd: Palatinus-Séd Nyomda, 19-23
Kerényi A. 1991. Talajerózió. Budapest: Akadémiai Kiadó, 15-34
Knighton D. 1998. Fluvial forms and processes. London: Arnold Publ., 242-245
Marosi S. 1990. Magyarország kistájainak katasztere II. Budapest: MTA FKI, 564-568
Máté A. 2001. A Szekszárdi borvidék rendszerváltozás utáni gazdasági helyzete. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, CD-publication
Pataki J. 1961. Az antropogén morfológia és a gyakorlati élet. Földrajzi Közlemények 4: 301-306
Pécsi M. 1981. A Dunántúli-dombság. Budapest: Akadémiai Kiadó, 121-124
Pinczés Z. 1980. A művelési ágak és módok hatása a talajerózióra. Közlemények a debreceni KLTE Földrajzi Intézetéből, Budapest: Akadémiai Nyomda 357-379
Stolte J. 2003. Modelling water flow and sediment processes in a small gully system on the Loess Plateau in China. Catena 54: 117-130
Summerfield M. 1991. Global geomorphology. Singapore: Longman Publishers, 184-185
Szabó J. 2006. Antropogén geomorfológia. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 64-70
Töttős G. 2008. Szekszárd: mesélő útikönyv. Szekszárd–Paks: Demeter Dél-Mezőföld Természetbarát Egyesület, 133-152
White I. D. – Mottershead, D. N. – Harrison S. J. 1984. Environmental systems. London: Allan&Unwin, 436-469