Catchment-scale relief development as the result of long-term agricultural activity, case study on Szekszárd hills, Hungary

Main Article Content

Balázs Benyhe
Tímea Kiss

Abstract

Human impact has played important role in the relief development of Szekszárd Hills, as the history of viniculture dates back to the Roman Times. Approximately 17 % of the area is used as vineyard. As viniculture is one of the most intensive land-use type and soil erosion is very severe on the loose loessy material of these hills, relief development is quite fast in the area. The aim of the study to estimate the catchmentscale erosional loss of the area caused by viniculture and to evaluate the role of artificial terraces on landscape development. Three smaller catchments were chosen as study areas in the north-east part of the hills. Based on the digital elevation model of the area the minimum net erosion was calculated. The calculations reflect that the amount of erosion was higher (1) on the slopes with southern exposure and (2) in tributary valleys close to the town. The accelerated erosion altered the longitudinal profile of the tributaries and the terraces changed the profile of the intercollin ridges.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Benyhe, Balázs, and Tímea Kiss. 2010. “Catchment-Scale Relief Development As the Result of Long-Term Agricultural Activity, Case Study on Szekszárd Hills, Hungary”. Journal of Environmental Geography 3 (1-4):1-9. https://doi.org/10.14232/jengeo-2010-43781.
Section
Articles

References

Ádám L. 1964. A Szekszárdi-dombvidék kialakulása és morfológiája. Földrajzi Tanulmányok 2: 69

Ádám L. 1969. A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Tanulmányok 10: 186

Balassa I. 1982. Magyar néprajz. Budapest: Corvina Kiadó, 214-216

Davis M. B. 1976. Erosion rates and land-use history in Southern Michigan. Environmental Conversation 3/2: 139-148

Kaczián J. 2004. Szekszárd – A nemes borok és a művészetek városa. Szekszárd: Palatinus-Séd Nyomda, 19-23

Kerényi A. 1991. Talajerózió. Budapest: Akadémiai Kiadó, 15-34

Knighton D. 1998. Fluvial forms and processes. London: Arnold Publ., 242-245

Marosi S. 1990. Magyarország kistájainak katasztere II. Budapest: MTA FKI, 564-568

Máté A. 2001. A Szekszárdi borvidék rendszerváltozás utáni gazdasági helyzete. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, CD-publication

Pataki J. 1961. Az antropogén morfológia és a gyakorlati élet. Földrajzi Közlemények 4: 301-306

Pécsi M. 1981. A Dunántúli-dombság. Budapest: Akadémiai Kiadó, 121-124

Pinczés Z. 1980. A művelési ágak és módok hatása a talajerózióra. Közlemények a debreceni KLTE Földrajzi Intézetéből, Budapest: Akadémiai Nyomda 357-379

Stolte J. 2003. Modelling water flow and sediment processes in a small gully system on the Loess Plateau in China. Catena 54: 117-130

Summerfield M. 1991. Global geomorphology. Singapore: Longman Publishers, 184-185

Szabó J. 2006. Antropogén geomorfológia. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 64-70

Töttős G. 2008. Szekszárd: mesélő útikönyv. Szekszárd–Paks: Demeter Dél-Mezőföld Természetbarát Egyesület, 133-152

White I. D. – Mottershead, D. N. – Harrison S. J. 1984. Environmental systems. London: Allan&Unwin, 436-469