Flood Risk in Szeged before River Engineering Works A Historical Reconstruction
Main Article Content
Abstract
Szeged situated at the confluence of the Tisza and the Maros Rivers has been exposed to significant flood risk for centuries due to its low elevation and its location on the low floodplain level. After the Ottoman (Turkish) occupation of Hungary (ended in 1686), secondary sources often reported that the town was affected by devastating floods which entered the area from north, and a great part of the town or its whole area was inundated. Natural and artificial infill reduced the flood risk to some extent after the town had been founded, but in the 19th century flood risk was mitigated by river engineering and the reconstruction of the town. The town relief was raised by a huge amount of sediment, which makes it difficult to determine the elevation of the original relief as well as the exact flood risk of the study area. However, some engineering surveys originating from the 19th century contain hundreds of levelling data in a dense control point network making possible to model the relief of the whole town preceding its reconstruction and ground infill. Based on these data, we prepared a relief model which was compared with the known data of the 1772 flood peak, from which we deduced that 60% of the town must have been inundated before it was filled up. As there could have been 50-100 cm thick natural or artificial ground infill since the 11th century, the original natural relief can be gained by deducting these data. Based on this deduction, the extent of inundation centuries ago could reach 85%, which means almost total flooding.
Downloads
Article Details
x
References
Bertalan, A. 1884. Szeged szab. kir. város földrajzi és meteorológiai viszonya. (Geology and meteorology at Szeged) Szeged. 70 p. (In Hungarian)
Blazovich, L. 2002. Városok az Alföldön a 14–16. században. Dél-Alföldi évszázadok 17. (Cities of the Great Hungarian Plain in the 14th-16th centuries) Szeged. 271 p. (in Hungarian)
Brázdil, R., Kotyza, O. 1995. History of Weather and Climate in the Czeh Lands I (Period 1000–1500). Zürcher Geograpische Schriften 62, Zürich. 260 p.
Farsang, A., Puskás, I. 2009 A talajok sajátosságai a városi ökoszisztémában — Szeged talajainak átfogó elemzése. (Soil attributes in urban ecosystems – The detailed assessment of soils in Szeged) Földrajzi Közlemények 133, 397–409. (In Hungarian)
Glaser, R. 2008 Klimagesichte Mitteleuropas. 1200 Jahre Wetter, Kilma, Katasrophen. Darmstadt, Primus Verlag, 227 p.
Halácsy, S. 1879. Szab. kir. Szeged városa beltelkeiben háromszögitett elsőrendű főalappontok kiszámításának jegyzőkönyve (Report on the calculations on the main geodesic points in Szeged). Szeged, kézirat. Somogyi Library (in Hungarian)
Kardos, I. 1979. Szeged árvízvédelmei rendszerének kialakulása az 1879. évi katasztrófa előtt és után. (Flood protection in Szeged before and after the flodod in 1879). Hidrológiai Közlöny 59, 252–260. (in Hungarian)
Kaszab, I. 1987 Építésföldtani összefüggések Szeged és környéke felszínközeli üledékeiben. (Engineering Geology of near-surface sediments of Szeged and its neighborhood). Budapest. 113 p. (In Hungarian)
Kiss, A. 2011. Floods and Long-Term Water-Level changes in Medieval Hungary. PhD dissertation. Budapest. 323 p.
Kohán, Z. 2003. A tradicionális középkori ártéri gazdálkodás geomorfológiai környezete (Geomorphological environment of traditional (medieval) floodplain farming). Földrajzi Értesítő 52, 5–21. (In Hungarian)
Kuklay, B. 1880. Talajfúrások Szegeden. (Soil surveys in Szeged)Kézirat. 4 p. (In Hungarian)
Kulinyi, Zs. 1901. Szeged új kora. A város újabb története (1879–1899) és leírása.(The new history of Szeged (1879-1899) Szeged, 690 p. (In Hungarian)
Lamb, H. H. 1982. Climate, history and the modern world. London and New York. 387 p.
Lechner, L. 2000. Szeged újjáépítése. (The reconstruction of Szeged) Reprint, Szeged. 92 p. (In Hungarian)
Máté, Zs. 1989. Szeged XIV. századi helyrajza. (Szeged in the 14th Century) TCsMT 14, 5–75. In Hungarian
Mezősi, G. 1984. Szeged környékének negyedkori és recens felszínfejlődésének néhány kérdése a részletes geomorfológiai elemzés tükrében. (Quaternary and recent surface development int he vicinity of Szeged based on a detailed geomorphological assessment) In: Az Alföld gazdaságföldrajzi kutatásának eredményei és további feladatai. II. Természeti környezet. Békéscsaba 1984, 203–212. (In Hungarian)
Molnár, S. 2011. Environmental historical research of floodplain management demonstrated through two sampling sites on the Great Plain of Hungary. PhD Theses, University of Szeged, 125 p.
Nagy, M. 1957. Szeged földrajzi energiái és a város hatásterülete. (Geographical energies and the affected areas in Szeged) A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 137–170. (In Hungarian)
Ozsváth, G. 2003. Három, a közelmúltban visszakerült 19. századi kéziratos Szeged térkép. (Újabb malomadatokkal). (Three maps recently became avaiable from the 19th century on Szeged-including new mill data). MKCsM 2002 (Szeged 2003), 81–93. (in Hungarian)
Puskás, I. 2008. Urban soils:complex evaluation and classification of soils in Szeged. PhD Theses, University of Szeged, 153 p.
Rácz, L. 2001. Magyarország éghajlattörténete az újkor idején (Climate history of Szeged in the Modern Age). Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged. 303 p. (In Hungarian)
Reizner, J. 1899. Szeged története I. (The history of Szeged) Szeged, 398 p. (In Hungarian)
Rohr, Ch. 2007. Extreme Naturereignisse im Ostalpenraum. Naturerfahrung im Spätmittelalter and am Beginn der Neuzeit. Köln-Weimar-Wien, Böhlau Verlag, 201–398.
Szalontai, Cs. 2014a. The role and significance of the Maty creek and the connected hydrological system in the settlement history of the vicinity of Szeged. PhD Theses, University of Szeged, Doctoral School of Earth Sciences, Geoarcheology, Szeged, 131 p.
Szalontai, Cs. 2014b. Két víz között. Hatalmi és stratégiai központ váltás Szeged környékének településtörténetében. (Between two floods. Political and strategic centre changes int he settlement history of the vicinity of Szeged). In: Horváth, G. K. (ed.) Vízhasználat, vízszabályozás és társadalom a 13–20. századi Magyarországon. Balassi Kiadó, Budapest, 37–78. (In Hungarian)
Vágás, I. 1991. A Tisza szabályozása. (River regulation works of the River Tisza) In: Gaál, E. (ed.) Szeged története 3/1. 1849–1919, Szeged, 133–139. (In Hungarian)
Buday 1830. Buday Mihály város főmérnök által jegyzett térkép Rajzolat melly Sabad Kir. Szeged várossának belsőbb részeiben található Motsáros víz állásoknak házhelyekre való felosztását mutattya. 1830. Magyar nyelvű, színes kéziratos térkép. Mérete: 950x600. Méretarány: 2” Bétsi hüvelk=100 öl. (Ozsváth, 2003; Szalontai, 2014) MFM jelzet nélkül.
Barilari et al. 1879. Situation de la ville de Szeged. Szeged szab. kir. városának átnézeti vázlatrajza. Másolva és kiegészítve a k. biztosság műszaki osztálya által. Barilari, P. Gros, L. Jacquet, L. Waldorp, J. Kozlowski, Th, Szegeden 1879. évi július havában. Magyar és francia nyelvű kőnyomatos árvízvédelmi térkép. Méret: 78x122 cm. Méretarány: 1:7200. MNL S068 V Ny (Részlet).
Heller 1880. Szeged sz. kir. város Földtani rétegterve. A Tisza 0 pontja alatt 4 méter mélységben képzelt vízszintes metszet. Plan géologique de la ville de Szeged. Coupe horizontale prise au niveau duzéro fleuve de Tisza. Heller Lajos mérnök térképe. 1:10000. 1880. Sk Td 329, Td 381 (Kuklay, 1880).
Kuklay 1879. Szeged szab. kir. városának átnézeti vázlatrajza. A jelenlegi városi lejtmérési adatok. 1879. Másolva és kiegészítve a k. biztosság műszaki osztálya által, Szegeden 1879. évi július havában. Endrényi Lajos nyomdájából. Mérték 1”=100 méret 33,5x42 cm. CsML T102, Sk Td 319, Tm 343, Tm 73, Tm 74.
Action Plan 1879. június Szeged szab. kir. város helyzetterve. A kir. biztosság műszaki osztálya által. Mértékmérővel. Sk Td 323a
Action Plan 1879. július Szeged szab. kir. város helyzetterve.. A kir. biztosság műszaki osztálya által. Mértékmérővel. Sk Td 322