Changes of cross-sectional morphology and channel capacity during an extreme flood event, lower Tisza and Maros rivers, Hungary

Main Article Content

György Sipos
Károly Fiala

Abstract

When examining the characteristics of individual floods Hungarian researchers primarily investigate hydrological and hydraulic processes, whilst the relation between flood events and morphological changes of the river-bed are widely ignored. The present research quantifies the morphological changes of two cross-sections of the lowland reaches of the River Tisza and its tributary, the River Maros, during a high magni-tude flood which occurred in spring 2000. During the flood several key morphological cross-section variables (mean depth, channel bed eleva-tion, maximum depth, cross-sectional area and channel capacity) were monitored. Relationships between these data and daily river stage height series of the flood and specific stream power were determined. Results suggest that the identified morphological changes highly affect the channel capacity of the two cross-sections during the flood event. The channel capacity changes (9-10%) were almost identical for both study sites. However, different morphological processes characterised the two cross-sections. We found that morphological parameters de-pend not only on the actual stream power, but the available amount of sediment for transport, the rate of stage and stream power change.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Sipos, György, and Károly Fiala. 2008. “Changes of Cross-Sectional Morphology and Channel Capacity During an Extreme Flood Event, Lower Tisza and Maros Rivers, Hungary”. Journal of Environmental Geography 1 (1-2):41-51. https://doi.org/10.14232/jengeo-2008-43856.
Section
Articles

Funding data

References

Andó M. 2002. A Tisza vízrendszer hidrogeográfiája (The hydrogeography of the Tisza catchment). University of Szeged 143 p.

Bezdán M. 1998. Kölcsönhatások a Tisza-vízgyőjtı folyóin Hidrológiai Közlöny 78/4: 247-249

Bezdán M. 1999. A Tisza balparti mellékfolyóinak hatása az árhullámokra. Hidrológiai Közlöny 79/2: 89-99

Bodolainé Jakus E. 2003. Az 1998. évi ıszi tiszai és más nagy árhullámok idıjárási okairól. Vízügyi Közlemények 85, Special Issue I: 21-33

Bogárdi J. 1955. A hordalékmozgás elmélete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 543 p.

Bogárdi J. 1971. Vízfolyások Hordalékszállítása. Budapest: Akadémiai Kiadó. 366 p.

Bogdánfy Ö. 1906. A természetes vízfolyások hidraulikája. Budapest: Franklin Társulat. 250 p.

Fehér F. – Horváth J. – Ondruss L. 1986. Területi vízrendezés. Budapest: Mőszaki Könyvkiadó. 146 p.

Fiala K. – Kiss T. 2005. A középvízi meder változásai az 1890- es évektıl az Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny 85/3: 60-68

Fiala K. – Sipos Gy. – Kiss T. – Lázár M. 2007. Morfológiai változások és a vízvezetı képesség a Tisza algyıi és a Maros makói szelvényében a 2000. évi árvíz kapcsán. Hidrológiai Közlöny 87/5: 37-46

Gábris Gy. – Telbisz T. – Nagy B. – Belardinelli E. 2002 A tiszai hullámtér feltöltıdésének kérdése és az üledékképzıdés geomorfológiai alapjai. Vízügyi Közlemények 84/3: 305-322

Gönczy S. – Molnár J. – Szabó G. – Sándor A. 2004. Az erdıirtások hatása az árvízi vízhozamokra a Felsı-Tisza kárpátaljai mellékfolyóin. Földtani Kutatás 41/3-4: 52-56

Graf W. H. – Altinakar M. S. 1998. Fluvial Hydraulics, flow and transport processes in channels of simple geometry. Chichester: Wiley. 506 p.

Illés L. – Konecsny K. – Kovács S. – Szlávik L. 2003. Az 1998. novemberi árhullám hidrológiája. Vízügyi Közlemények 85, Special Issue 1: 47-76

Károlyi Z. 1960a. A Tisza mederváltozásai – különös tekintettel az árvédelemre. Tanulmányok és kutatási eredmények 8. Budapest: VITUKI. 350 p.

Károlyi Z. 1960b. Zátonyvándorlás és gázlóalakulás - különös tekintettel a magyar Felsı-Dunára. Hidrológiai Közlöny 40/5: 349-358

Kiss T. – Sipos Gy. – Fiala K. 2002. Recens üledékfelhalmozódás sebességének vizsgálata az Alsó-Tiszán. Vízügyi Közlemények 84/3: 456-472

Millar R. G. 1999. Grain and form resistance in gravel bed rivers. Journal of Hydraulical Research 37: 303-312

Nagy I. – Schweitzer F. – Alföldi L. 2001. A hullámtéri hordaléklerakódás (övzátony). Vízügyi Közlemények 83/4: 539-564

Németh E. 1929. Vízmérceállások és vízmennyiségek összefüggése. Vízügyi Közlemények 11/2: 41-66

Németh E. 1954. Hidrológia és hidrometria. Budapest: Tankönyvkiadó. 458 p.

Nikora V. I. – Sukhodolov A. N. – Rowinski P. M. 1997. Statistical sand wave dynamics in one-directional water flows. Journal of Fluid Mechanics 351: 17-39

Nováky B. 2000. Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai. Vízügyi Közlemények 82/3-4: 418-448

Rakonczai J. 2000. A környezet hidrogeográfiai összefüggései az Alföldön. In: Pálfai I. (ed.) A víz szerepe és jelentısége az Alföldön. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány. 16-27

Sipos Gy. 2007. A meder dinamikájának vizsgálata a Maros magyarországi szakaszán. PhD thesis. University of Szeged. 131 p.

Sándor A. – Kiss T. 2006. A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny 86/2: 58-62

Sipos Gy. – Kiss T. – Fiala K. 2007. Morphological alterations due to channelization along the Lower Tisza and Maros Rivers. Geographica Fisica e Dinamica Quaternaria 30: 239- 247.

Somogyi S. (ed.) 2000. A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon. Budapest: MTA FKI. 310 p.

Starosolszky Ö. 1956. Az emberi beavatkozások hatása a vízfolyások morfológiai viszonyaira. Vízügyi Közlemények 38/2: 248-252

Starosolszky Ö. 1970. Vízépítési hidraulika. Budapest: Mőszaki Kiadó. 355 p.

Szlávik L. – Szekeres J. 2003. Az árvízi vízhozammérések kiértékelésének eredményei és tapasztalatai (1998-2001). Vízügyi Közlemények 85, Special Issue 4: 45-59

Török I. (ed.) 1977. A Maros folyó 0–51,33 fkm közötti szakaszának szabályozási terve. Szeged: Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. 119 p.

Vágás I. 1984. Az árvízi hurokgörbe. Hidrológiai Közlöny 64/6: 333-341

Vágás I. 2000. A Tisza és árvizei. Hidrológiai Tájékoztató 40/1: 45-50

Vágás I. 2001. Az ezredforduló árhullámai a Tiszán. Magyar Tudomány 48/8: 958-866