Előtanulmányok Berzsenyi Dániel A’ Tánczok című verséhez (Berzsenyinek a vers után keletkezett táncelméleti megjegyzései)

Main Article Content

Tóth Sándor Attila

Absztrakt

Berzsenyi Dánielnek a magyar néplélek keresésének s kifejezésének verse, A’ Tánczok című költeménye, amely alapját jelentette táncelméleti megjegyzéseinek, ugyanakkor a későbbi meggondolások hozzájárultak ahhoz a Berzsenyi-versben (és versekben) töredékesen megírt nemzeti programhoz, amelyet a reformkor fogalmazott meg újra, vitte tovább és teljesítette be. A magyar tánc sajátos, pindaroszi jellegű törvényszerűségében, illetve szabadságában ugyancsak a hadi- és kulturális erény sajátossága, nemzetisége fogalmazódik meg a költeményt követő elméleti utalásokban.

Article Details

Hogyan kell idézni
Tóth, S. A. (2022). Előtanulmányok Berzsenyi Dániel A’ Tánczok című verséhez: (Berzsenyinek a vers után keletkezett táncelméleti megjegyzései). Módszertani Közlemények, 62(3), 43–70. https://doi.org/10.14232/modszertani.2022.3.43-70
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Hivatkozások

Ábrányi Kornél (é. n.): Jellemképek a magyar zenevilágból. Budapest.

Barthélemy, Jean-Jacques (1793): Reise des jüngern Anacharsis durc Griechenland, Wien.

Batteux (1746): Les Beaux Arts réduits à un même principe, Paris.

Batteux és Schlegel (1770): Einschränkung der Schönen Künste auf einen einzigen Grundsatz, I. Leipzig.

Bándhidi Lászlóné (1998): Klasszikusok mindenkinek. Nyíregyháza. Berzsenyi Dániel (1978): Összes művei., s. a. r. Merényi Oszkár. Szépirodalmi Kiadó, Budapest.

Berzsenyi Dániel (2011): Prózai munkái, s. a. r. Fórizs Gergely, Editio Princeps, Budapest.

Berzsenyi Dániel (2014) levelezése, s. a. r. Fórizs Gergely, EditioPrinceps, Budapest.

Bouterwek, Friedrich (1806, 1807): Aesthetik. Leipzig, Wien und Prag.

Cicero (1985): Az istenek természete. Helikon Kiadó, Budapest.

Csekey István (1932): Liszt Ferenc származása és hazafisága, MTA, Budapest.

Domokos Mária (1999): Lavotta János. Mágus Kiadó, Budapest.

Eschenburg (1783; 1818): Handbuch der klassischen Literatur enthaltend I. Archaologie, II. Runde der Klassiker, III. Mythologie. IV. Griechen Alterthümer, V. Römische Alterthümer. Berlin und Stettin.

Fenyő István (1961): Kisfaludy Sándor. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Fórizs Gergely (2009): „Álpeseken Álpesek emelkednek”. A képzés eszménye Berzsenyi elméleti szövegeiben. Universitas Kiadó, Budapest.

Fresnoy (1695): De Arte Graphica – The Art of Painting, London.

Jókai Mór (1888): Az Osztrák−Magyar Monarchia Írásban és Képben. Magyarország, I., Budapest.

Jókai Mór (1914): Csataképek. Franklin-Társulat, Budapest.

Kazinczy Ferenc (1890–1927): Összes művei, levelezés, 1–22., közzéteszi Váczy János (23. kötet: Harsányi István), MTA, Budapest.

Kazinczy Ferenc (1895) levelezése 6., közzéteszi Váczy János, Budapest.

Kazinczy Ferenc (1896) levelezése, 7., közzéteszi Váczy János, Budapest.

Kis János (1816): Nevezetes utazások tárháza I., Pesten

Kis jános (1809): A régi Görögök’ erköltseinek és szokásainak, vagy vallásbéli, polgári, hadi és házi rendtartásainak leírása. Pozsony. Kárpáti Attila István (2015): Wesselényi István és az árvízi hajós. FONS, 3. sz. 343–361.

Kisfaludy Sándor (1903): Munkái, I., s. a. r. Heinrich Gusztáv. Franklin-Társulat, Budapest.

Liszt, Franz (1859): Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie, Paris.

Liszt Ferenc (2020): A cigányokról és magyarországi zenéjükről. ford. és s. a. r. Hamburger Klára, Balassi Kiadó, Budapest.

Luden, Heinrich (1808): Grundzüge Ästhetischer Vorlesungen zum Akademische Gebrauche. Göt tingen.

Major Ervin (1928): Bihari János. Zenei Szemle, 1–2. sz. 5–27.

Major Ervin (1935): Liszt Ferenc magyarsága. Magyar Muzsika, 7–11.

Major Ervin (1967): Fejezetek a magyar népzene történetéből. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest.

Makó Pál (1769): Compendaria logicae institutio. Bécs.

Mátray Gábor (1853): Bihari János, magyar népzenész életrajza. In: Kubinyi Ferenc és Vahot Imre (szerk.): Magyarország és Erdély Képekben, II., Pest.

Meyer, Fritz (1957): Johann Joachim Eschenburg (1743–1820). Braunschweig.

Paul, johann, Friedrich (1813): Vorschule der Aesthetik. Stuttgart und Tübingen.

Pál József (1988): A neoklasszicizmus poétikája. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Rakos Miklós (2002): Könnyűlovasság. Zenekar, 9. 2. sz. 22–30.

Rakos Miklós (2011): Bihari János: Hatvágás verbung. Zenekar, 18. 2. sz. 28–34.

Rakos Miklós (2017): Hogyan lettek világhírűek Ruzitska Ignác veszprémi verbunkos táncgyűjteményének dallamai (1823–1832). Veszprémi Szemle, 19. 3. sz. 227–260.

Réthei Prikkel Marián (1924): A magyarság táncai. Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára, Buda pest.

Ruzitska Ignátz és Rakos Miklós (1994): Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből – Veszprém vármegyei nóták, szerzői kiadás.

Sárosi Bálint (2002): Bihari János. Mágus Kiadó, Budapest.

Szabó András (1814): Philosophiára vezető értekezések. Erdélyi Muzéum, 90–113.

Szilágyi Sándor (1930): Lavotta János. A kor és az ember. Könyvbarátok Szövetsége, Budapest.

Ujfalussy József (1960): Hogyan kerülnek a magyarok Beethoven III. szimfóniájának utolsó tételébe? Adalékok a szimfonikus finálé tartalmi kérdéséhez. Magyar Zene, 1. 1. sz. 7–15