A gyógypedagógusok mentális egészségének és a mentális egészségükkel kapcsolatban álló tényezők vizsgálata

Main Article Content

Pecze Krisztina

Absztrakt

A mentális egészség támogatása egyre szükségesebbé válik napjainkban. A pedagógusok munkája során különösen fontos a mentális egészségi állapot megőrzése, melyet számos tényező befolyásol. A többségi oktatásban dolgozó pedagógusok lelki egészségének vizsgálatával egyre több tanulmány foglalkozik, azonban a gyógypedagógusokra kevesebb figyelem irányul. Kutatásom célja a gyógypedagógusok mentális egészségének feltérképezése és a mentális egészségüket alakító tényezők vizsgálata. Tanulmányom ismerteti az elméleti hátteret, bemutatja a kutatás menetét, és részletezi a kapott eredményeket. Habár a gyógypedagógusok lelki egészsége nem tér el jelentősen a társadalom többi tagjáétól, a tényezők állapotának és összefüggéseinek ismerete segítheti a mentális egészség prevencióját és intervencióját.

Article Details

Hogyan kell idézni
Pecze, K. (2023). A gyógypedagógusok mentális egészségének és a mentális egészségükkel kapcsolatban álló tényezők vizsgálata. Módszertani Közlemények, 63(2), 87–97. https://doi.org/10.14232/modszertani.2023.2.87-97
Folyóirat szám
Rovat
Mappa

Hivatkozások

Buda Béla (1994): Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetületei. Animula Kiadó, Budapest.

Buda Béla (2003): A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Farkas Péter (2011): A pedagógusi szakma mentálhigiénés aspektusai: A pedagógusok lelki egészsége. Keresztény Szó, 22. 10. sz. 28–32.

Galderisi, S., Heinz, A., Kastrup, M., Beezhold, J. és Sartorius, N. (2015): Toward a new definition of mental health. World psychiatry, 14. 231–233.

Horváth Szilvia (2014): Pedagógus burnout prevenciójának lehetőségei. In: Karlovitz János Tibor (szerk.): Mozgás, környezet, egészség. International Research Institute sro, Komarno. 155–174.

Masak Andrea, Tobak Orsolya és Deutsch Krisztina (2021): Egészségnevelési attitűd és egészségmagatartás középiskolai pedagógusok körében. Egészségfejlesztés, 62. 2. sz. 26−35.

Maslach, C. (1982): Burnout: The Cost of Caring. Prentice-Hall. Englewood. Mihálka Mária és Pikó Bettina (2018): Pedagógusok élettel való elégedettsége és összefüggése a kiégéssel, valamint a pszichoszomatikus egészség mutatóival. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 19. 2. sz. 140–157.

Oláh Attila (2005): Érzelmek, Megküzdés, Optimális Élmény. Trefort Kiadó, Budapest.

Oláh Attila és Kapitány-Fövény Máté (2012): A pozitív pszichológia tíz éve. Magyar Pszichológiai Szemle, 67. 1. sz. 19−45.

Oláh Attila, Nagy Henriett, Magyaródi Tímea, Török Regina és Vargha András (2018): Egy új mentális egészséget mérő kérdőív, a MET kidolgozása. In: Lippai Edit (szerk.): Változás az állandóságban. A Magyar Pszichológiai Társaság XXVII. Országos Tudományos Nagygyűlése. Kivonatkötet. Magyar Pszichológiai Társaság, Budapest. 80–81.

Paksi Borbála, Veroszta Zsuzsanna, Schmidt Andrea, Magi Anna, Vörös András, Endrődi-Kovács Viktória és Felvinczi Katalin (2015): Pedagógus-Pálya-Motiváció. Egy kutatás eredményei. Oktatási Hivatal, Budapest.

Petróczi Erzsébet (2007): Kiégés − elkerülhetetlen? Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.

Petróczi Erzsébet, Fazekas Márta, Tombácz Zsuzsanna és Zimányi Mária (1999): A kiégés jelensége pedagógusoknál. Magyar Pszichológiai Szemle, 65. 3. sz. 429–441.

Pintér Tibor (2004): Mentálhigiéné, krízis, krízisintervenció, tanácsadás. DRHE. Ethelbert Stauffer Teológiai Kutatóintézet, Szeged.

Salavecz Gyöngyvér, Neculai Krisztina és Jakab Ernő (2006): A munkahelyi stressz és az énhatékonyság szerepe a pedagógusok mentális egészségének alakulásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7. 2. sz. 95–109.

Szondy Máté, Martos Tamás, Szabó-Bartha Anett és Pünkösty Mária (2014): A Rövidített Pozitív Élmények Feldolgozási Módjai Skála magyar változatának reliabilitás- és validitásvizsgálata. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15. 2. sz. 305−316.

Tomcsányi Teodóra és N. Tóth Zsuzsa (1995): Humán segítő foglalkozásúak posztgraduális mentálhigiénés képzése. Magyar Felsőoktatás, 5. 7. sz. 31–34.

Vargha András, Török Regina, Diósi Karola és Oláh Attila (2019): Boldogságmérés az iskolában. Magyar Pszichológiai Szemle, 74. 3. sz. 327−346.

Vargha András, Zábó Virág, Török Regina és Oláh Attila (2020): A jóllét és a mentális egészség mérése: A Mentális Egészség Teszt. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21. 3. sz. 281–322.

Vári Krisztina (2020): Mentálhigiéné és kiégés a konduktorok körében. Tudomány és Hivatás. 1. sz. 112−122. https://semmelweis.hu/pak/files/2020/06/Tudom%C3%A1ny-%C3%A9s-Hivat% C3%A1s_2020_1_final.pdf#page=112 (2022.10.20.)

Wernigg Róbert (2020): A mentális egészség a XXI. század egyik nagy népegészségügyi kihívása. Egészségfejlesztés, 61. 2. sz. 3–6.