A zeneterápia eszközeinek, módszereinek és elméletalkotóinak feltérképezése pedagógiai keretben
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A pedagógia kihívásai közé tartozik a stresszel teli társas helyzetek feloldása, a fejlesztést, a prevenciót igénylő módszerek és eszközök bevitele az oktatás és nevelés folyamatába. Mára már természetessé vált a zene eszközként történő alkalmazása, ám a háttértudás, a szakképesítés során megszerezhető ismeretek nem jutnak el a pedagógusok széles rétegéhez, az eszközök pedig hiányoznak a hatás kiteljesítéséhez. Hiányos a különböző szakterületek, az elméleti és gyakorlati szakemberek közötti együttműködés. Ez a hiány kitűnik mind a hazai, mind pedig a nemzetközi vizsgálatok rövid áttekintéséből. Jelen tanulmány a zeneterápia élettani és fiziológiai hatótényezőit, eszközeit és módszereit, a zene transzferhatásának egynéhány vizsgálatát kívánja számba venni, továbbá a pedagógia és terápia közötti vékony határvonalat próbálja érzékeltetni.
Article Details
Hivatkozások
Chong, H. J. és Kim, S. J. (2010): Education-oriented music therapy as an after-school program for students with emotional and behavioral problems. The Arts in Psychotherapy, 37. 3. sz. 190-196. https://doi.org/10.1016/j.aip.2010.03.004
Crowe, B. J. és Rio, R. (2004): Implications of technology in music therapy practice and research for music therapy education: A review of literature. Journal of music therapy, 41. 4. sz. 282- 320. https://doi.org/10.1093/jmt/41.4.282
Csépe Valéria (2017): A zene hatása a fejlődésre és lehetőségei a gyermekgyógyászatban. Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 2. 2. sz. 1-8.
Damaceno, G. G. (1990): Personalities in world music education no. 10. Edgar Willems. International Journal of Music Education, 15. 1. sz. 39-44. https://doi.org/10.1177/025576149001500108
Dansereau, D. R. és Wyman, B. (2020): A child-directed music curriculum in the Montessori classroom: Results of a critical participatory action research study. Journal of Montessori Research, 6. 1. sz. 19-31. https://doi.org/10.17161/jomr.v6i1.10631
Davidson, A. (2023a): The listening actor: intersections between the musicality of Meisner Technique and ear training in Dalcroze Eurhythmics. Theatre, Dance and Performance Training. 14. 1. sz. 5–23. https://doi.org/10.1080/19443927.2022.2152483
Davidson, A. (2023b): From Hellerau to Here: Tracing the Lineage and Influence of Dalcroze Eurhythmics on the Family Tree of Theatre Pedagogy. Arts, 12. 4. sz. 134. https://doi.org/10.3390/arts12040134.
Frego, R. J. D., Gillmeister, G., Hama, M. és Liston, R. E. (2004): The dalcroze approach to music therapy. In: Darrow, A. (szerk.): Introduction to Approaches in Music Therapy. American Music Therapy Association, Silver Springs. 15–24.
Gardstrom, S. C., Hiller, J., Heiderscheit, A. és Jackson, N. L. (2022): Music therapy pre-internship education and training: Support for a methods-based approach. Music Therapy Perspectives, 40. 1. sz. 14-22. https://doi.org/10.1093/mtp/miab026
Gereben Ferencné (2017): Teremtő erő. Művészetterápia – gyógyító pedagógia. Fejlesztő Pedagógia, 28. 1-2. sz. 12-18.
Habron, J. (2016): Dalcroze Eurhythmics in music therapy and special music education. Approaches: An Interdisciplinary Journal of Music Therapy, Special Issue, 8. 2. sz. 100-104. https://doi.org/10.3389/fpsyt.2021.643234
Jacobsen, S. és Langan, D. (2009): A Music Therapy Assessment Tool for Special Education: Incorporating Education Outcomes. Australian Journal of Music Therapy, 20. 78-98. https://search.informit.org/doi/10.3316/informit.409708439829456 (2023.08. 10).
Kemper, K. J., és Danhauer, S. C. (2005): Music as therapy. Southern medical journal, 98. 3. sz. 282-288. https://doi.org/10.1097/01.SMJ.0000154773.11986.39
Khyzhna, O. és Shafranska, K. (2020): Music therapy as an important element in shaping communication competences in children with autism spectrum disorder. Journal of History Culture and Art Research, 9. 3. sz. 106-114. https://doi.org/10.7596/taksad.v9i3.2823
Mayer-Benarous, H., Benarous, X., Vonthron, F. és Cohen, D. (2021): Music therapy for children with autistic spectrum disorder and/or other neurodevelopmental disorders: a systematic review. Frontiers in Psychiatry, 12. 435. 1-21.
Mead, V. H. (1996): More than Mere Movement – Dalcroze Eurhythmics. Music Educators Journal, 82. 4. sz. 38-41.
Missura Attila (2005): Zeneterápia – zenei nevelés. In: Lindenbergerné Kardos Erzsébet (szerk.): Zeneterápia. Szöveggyűjtemény. Válogatott írások a művészetterápia köréből, a tudomány és a média világából. Kulcs a Muzsikához Kiadó, Budapest. 66-77.
Mitchell, E. (2016): Therapeutic Music Education: An Emerging Model Linking Philosophies and Experiences of Music Education With Music Therapy. Canadian Journal of Music Therapy, 22. 1. sz. 19-41.
Moreno, S., Marques, C., Santos, A., Santos, M., Castro, S. L. és Besson, M. (2009): Musical Trainig Influenses Linguistic Abilities in 8-Year-Old Children: More Evidence for Brain Placticity. Cerebral Cortex March, 19. 3. sz. 712-723.
Najnudel, J., Hélie, T., Roze, D. és Boutin, H. (2020): Simulation of an ondes Martenot circuit. IEEE/ACM Transactions on Audio, Speech, and Language Processing, 28. 2651-2660. https://doi.org/10.1109/TASLP.2020.3019643
Peak, L. (1998): The Suzuki method of music instruction. Teaching and Learning in Japan. 345-368. https://doi.org/10.1017/CBO9781139174480.019
Petruta-Maria, C. (2015): The role of art and music therapy techniques in the educational system of children with special problems. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 187. 277-282. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2015.03.052
Robertson, J. (2000): An educational model for music therapy: The case for a continuum. British Journal of Music Therapy, 14. 1. sz. 41-46. https://doi.org/10.1177/135945750001400105
Salvador, K. és Pasiali, V. (2017): Intersections between music education and music therapy: Education reform, arts education, exceptionality, and policy at the local level. Arts Education Policy Review, 118. 2. sz. 93-103. https://doi.org/10.1080/10632913.2015.1060553
Silverman, M. J. (2014): Effects of family-based educational music therapy on acute care psychiatric patients and their family members: An exploratory mixed-methods study. Nordic Journal of Music Therapy, 23. 2. sz. 99-122. https://doi.org/10.1080/08098131.2013.783097
Skubic, D., Gaberc, B. és Jerman, J. (2021): Supportive development of phonological awareness through musical activities according to Edgar Willems. SAGE open, 11. 2. sz. https://doi.org/10.1177/21582440211021832
Szabadi Magdolna Anna (2021): A szociális kompetencia fejlesztésének lehetősége zeneterápiás eszközökkel a tanító- és tanárképzésben. ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest.
Szabadi Magdolna (2014): A szociális és az érzelmi kompetencia összetevőinek, fejlődésének és fejlesztésének vizsgálata zeneterápiás keretben. Magyar Pedagógia, 114. 3. sz. 149-188
Szőnyi Erzsébet (1988): Zenei nevelési irányzatok a XX. században. Tankönyvkiadó, Budapest.
Szűcs Antal Mór (2017): Akadálymentesített gitároktatás. Fejlesztő Pedagógia, 28. 1–2. sz. 90-94.
Telek Lilla (2017): „Akkor ez most terápia, vagy nem?” – „Határ-kérdések” a művészetterápiában. Fejlesztő Pedagógia, 28. 1–2. sz. 54-58.
Tóth-Bakos Anita (2016): Music education and music therapy. In: INTED2016 Proceedings, 1643-1652. DOI:10.21125/inted.2016.0135 7-9. March, 2016, Valencia.
Urbánné Varga Katalin (2017). Királyi út: zenéléssel a belső szabadsághoz. Fejlesztő Pedagógia,
1–2. sz. 67–70.