Nosztalgikus klasszikus A klasszikus zene jótékony hatásai és alkalmazása a pedagógiában
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány a zene fejlődő idegrendszerre gyakorolt hatását vizsgálja, különös tekintettel a korai életévek meghatározó szerepére. Számos kutatás szerint, melyben a zenei transzferhatásokat vizsgálják, kimutatható, hogy a zene nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem jelentős mértékben befolyásolja az agy strukturális és funkcionális fejlődését, serkentve az idegpályák összekapcsolódását és az agyféltekék együttműködését. A zenei nevelés különösen az óvodás- és kisiskoláskorban fejleszthető, és hozzájárul többek között a számolási, olvasási és problémamegoldó készségek fejlődéséhez is. A tanulmány kiemeli a zenei élmények emocionális és szocializációs szerepét, valamint a gyermekkorban kialakított zenei szokások hosszú távon hathatnak pozitívan élettani funkcióinkra, az ízlésre és az identitásra. Összegző elemzésemben rámutatok a zeneoktatás pedagógiai jelentőségére és preventív, személyiségfejlesztő erejére.
Article Details
Hivatkozások
Balás Endre (2015): A zene ügye az általános iskolában nem is a zene ügye elsősorban. Posztumusz interjú Kodály Zoltánnal. Parlando, 57. 6. sz. https://www.parlando.hu/2015/2015-6/Balas_Endre-Kodaly.htm (2024.04.18.)
Burghardt, Benedikt (2017): Az aranymetszés formavilága a természetben és a zenében. DLA doktori értekezés. Kézirat. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28-as számú művészet- és művelődéstörténeti besorolású doktori iskola, Budapest.
Csabai Máté (2017): Klasszikus zenét alváshoz? Na menj már! https://fidelio.hu/klasszikus/klasszikus-zenet-alvashoz-na-menj-mar-4021.html (2024.04.21.)
Deszpot Gabriella (2014): Bűvös Mikroszkóp − Maria Montessori és a zenefigyelem. In: Deszpot
Gabriella (szerk.): „Fülünkbe cseng...” Sorozat dr. Kokas Klára kevéssé ismert írásaiból. Parlando, 56. 5. sz. https://www.parlando.hu/2014/2014-5/Deszpot7.pdf (2024.04.21.)
Forrai Katalin (2009): Ének az óvodában. Editio Musica, Budapest.
Janurik Márta és Józsa Krisztián (2013): Zenei képességek fejlődése 4 és 8 éves kor között. Magyar Pedagógia, 113. 2. sz. 75-99.
Janurik Márta és Józsa Krisztián (2016): A zenei képességek összefüggése a DIFER készségekkel óvodáskorban. Neveléstudomány, 4. 1. sz. 49-69.
Kádár Annamária (2012): Mesepszichológia. Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban. Kulcslyuk Kiadó, Budapest.
Kodály Zoltán (1943, szerk.): Iskolai énekgyűjtemény I. Országos Közoktatási Tanács, Budapest.
Papp Bendegúz (2016): Útkeresés a japán zenepedagógiában: a Szuzuki-módszer. Parlando, 58. 1. sz. https://www.parlando.hu/2016/2016-1/Papp_Bendeguz-Suzuki-modszer.pdf (2024.02.21.)
Tóth-Bakos Anita és Csehiová Agáta (2023): Zene az inklúzió jegyében. Alternatív zenepedagógiai és zeneterápiás irányzatok a komplex fejlesztés és a befogadó nevelés jegyében. Selye János Egyetem, Komárom.
Urbánné Varga Katalin (2001): ,,A muzsikának oly nagy ereje vagyon...”. Zene és terápia. Parlando 43. 4. sz. https://www.parlando.hu/Urbanne.htm (2023.12.10.)
Varga Ildikó, Boda Krisztina, Finta Regina és Petrovszki Zita (2020): ,,A zene hatása a futásteljesítményre és a pulzusmegnyugvásra” – előtanulmány. Magyar Sporttudományi Szemle, 21. 86. sz. 62-69.