The poem text as a hermaphrodite body Searching for layers of meaning in Dániel Berzsenyi’s poem Barátimhoz [I.]: a possible world of interpretation

Article Sidebar

PDF (Magyar)
Published: Dec 30, 2023
DOI: https://doi.org/10.14232/modszertani.2023.4.18-46
Keywords:
Dániel Berzsenyi, Plato, poem text, text interpretation, change of place and time of life

Main Article Content

Sándor Attila Tóth
SZTE JGYPK Alkalmazott Pedagógiai Intézet

Abstract

Dániel Berzsenyi got married in 1804 (he married Zsuzsanna Dukai Takács) and for economic reasons he left his Arcadian birthplace, Kemenesalja, and moved to Nikla. Taking into account the new phase of his life and the passing of his life, he writes in his poem „To My Friends”, in which he describes the fairy world of the scene of his youth and his happy life, flying in the world of Platonic ideas, then he changes his perspective based on his ancient philosophical readings and his study of Horace, and the popular antique of the time trend, he tries to adjust to his new life situation with his Stoic moral insight. This paper takes into account the sources of the Platonic worldview and ideal of happiness and interprets the text of Berzsenyi’s poem.

Article Details

How to Cite
Tóth, S. A. (2023). The poem text as a hermaphrodite body: Searching for layers of meaning in Dániel Berzsenyi’s poem Barátimhoz [I.]: a possible world of interpretation. Módszertani Közlemények, 63(4), 18–46. https://doi.org/10.14232/modszertani.2023.4.18-46
Issue
Vol. 63 No. 4 (2023)
Section
Tanulmányok

References

Arisztotelész (1977): Nikomakhoszi etika. ford. Szabó Miklós, Európa Kiadó, Budapest.

Baróti Szabó (1792): Kisded szó-tár. Eilinger János, Kassán.

Bárány István (2020): A homéroszi pszükhé a Phaidónban. Elpis, 13. 1. sz. 25–39.

Bárczi Géza (1982): A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Berzsenyi Dániel’ (1842): Összes művei, költelem ’s folyóbeszéd, közrebocsátá Döbrentei Gábor, első kötet, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, Budán.

Berzsenyi Dániel’ (1816): Versei, kiadta egy kalauz Értekezéssel megtoldva barátja Helmeczi Mihály, második meg bővített kiadás, Trattner János Tamás, Pesten.

Berzsenyi Dániel (1902): munkái. Magyar művészek rajzaival, s. a. r. Bánóczi József, Lampel Róbert, Budapest.

Berzsenyi Dániel (1943): minden munkája. s. a. r. Kovách Aladár, Bolyai Akadémia, Budapest.

Berzsenyi Dániel (1979): Összes művei. s. a. r. Merényi Oszkár, Szépirodalmi Kiadó, Budapest.

Berzsenyi Dániel (1985): művei/Kis János emlékezései, s. a. r. Orosz László, Szépirodalmi Kiadó, Budapest.

Berzsenyi Dániel (2011): Prózai munkái. s. a. r. Fórizs Gergely, EditioPrinceps, Budapest.

Berzsenyi Dániel (2014): Kritikai levelek. In: Berzsenyi Dániel prózai munkái, s. a. r. Fórizs Gergely, EditioPrinceps. Budapest. Bessenyei Sándor (1796): Elveszett Paraditsom Milton által, I–II. Ellinger János, Kassa.

Cicero (2004): Tusculumi eszmecsere. ford. Vekerdi József, Allprint, Budapest.

Czuczor Gergely és Fogarasi János (1862–1874): A magyar nyelv szótára, 1–8., MTA, Budapest.

Dante (1962): Isteni színjáték. ford. Babits Mihály. In: Dante összes művei. Magyar Helikon, Budapest.

Döbrentei Gábor (1838): Régi magyar nyelvemlékek, I., Magyar Tudós Társaság, Budán.

Féja Géza (1943): Régi magyarság. A magyar irodalom története a legrégebbi időktől 1772-ig. Magyar Élet, Budapest.

Ficino, Marsilio (1557): Divini Platonis opera omnia, Marsilio Ficino interprete, nova editio, Lugduni.

Ficino (1590): Platonis opera omnia, apud Franciscum de Preux, h. n.

Gyenge Zoltán (2016): Kép és mítosz II. A mitológia esztétikája, Typotex Kiadó, Budapest.

Horatius (1608): Q. Horatius Flaccus cum erudito Laevini Torrentii commentario nunc primum in lucem edito, Antverpiae.

Horatius (1762; 1817): Quinti Horatii Flacci Opera. Interpretatione et notis illustravit Ludovicus Desprez, in usum Serenissimi Delphini, Londini; Budae.

Horatius (1961): Opera omnia. Corvina Kiadó, Budapest.

Jakubovich Emil és Pais Dezső (1929): Ó-magyar olvasókönyv, Danubia, Pécs.

Jankovits László (2002): Acessum ad Janum. A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében. Balassi Kiadó, Budapest.

János István (2012): Vízió az égi túlvilágról. Janus Pannonius, Ad animam suam. In: Mercs István (szerk.): Egyén és világegész: János István válogatott tanulmányai. Nyíregyháza, 44–58.

Katona Tamás (1980): Énekek éneke. Károli Gáspár, a Döbrentei-kódex névtelenje, Heltai Gáspár,

Bogáti Fazakas Miklós fordításában, s. a. r. Komoróczy Géza [Bogáti Fazakas Miklós szövegét

Szabó Géza rendezte sajtó alá], Magyar Helikon, Budapest.

Kerényi Károly (1923): Ascensio Aeneae. A görög apokalyptika történetéhez. In: Egyetemes Philológiai

Közlöny (EPhK), 22–43.

Kerényi Károly (1924): Ascensio Aeneae II. Újabb kutatások az Aeneis VI. énekének magyarázatához. EPhK, 21–33.

Kerényi Károly (1940): Az ismeretlen Berzsenyi. Budapest–Debrecen–Pécs.

Kerényi Károly (1977): Görög mitológia. Gondolat Kiadó, Budapest.

Kocziszky Éva (1981): Janus Pannonius: Ad animam suam. ItK, 192–209.

Milton, John (1987): Elveszett Paradicsom – A küzdő Sámson, ford. Jánossy István és Jánosházy György, Európa Kiadó, Budapest.

Molnár József és Simonyi György (1980): Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest.

Páriz Pápai Ferenc (1782): Dictionarium Hungarico–Latinum. Cibinii.

Páriz Pápai Ferenc (1801): Dictionarium Latino–Hungaricum, Tomus I.

Platón (1984): összes művei. ford. Kövendi Dénes, Európa Kiadó, Budapest.

Platón (2005): összes művei kommentárokkal. Kövendi Dénes fordítását átdolgozta és a jegyzetek

Simon Attila, Atlantisz, Budapest.

Plinius (2001): Természetrajz (XXXIII–XXXVII.). ford. Darab Ágnes. Enciklopédia Kiadó, Budapest.

Plutarchii (1841): Scripta moralia, Graece et Latine. Parisiis.

Révai Miklós (1803): Antiquitates literaturae Hungaricae, volumen I., Pestini.

Révai Miklós (2014): Magyar irodalmi régiségek (Antiquitates literaturae Hungaricae), ford. C.

Vladár Zsuzsa, ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet - OSZK, Budapest.

Sajnovics, Joannis, S. J. (1771): Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse, Tyrnaviae.

Servius (1826): Commentarii in Virgilium Serviani, instr. Albertus Lion, vol. 1. Gottingae, 1826.

Simon, Johannes (1757, 1828): Lexicon manuale Hebraicum et Chaldaicum. Hallae; Lipsiae.

Szily Kálmán (1902): A magyar nyelvújítás szótára. Hornyánszky

Viktor, Budapest.

Toldy Ferenc (1852): A magyar nemzeti irodalom története. I., Pesten.

Tóth Orsolya (2017): Andalgók, merengők, ábrándozók és rajongók. Megjegyzések Kölcsey

Ferenc A’ vadászlak című elbeszéléséhez. Irodalomtörténet, 2. sz. 147–175.

Trencsényi-Waldapfel Imre (1983): Vallástörténeti tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Vas István (1972): Hét tenger éneke. Válogatott műfordítások. Szépirodalmi Kiadó, Budapest.

Vergilius (1984): Összes művei. Európa Könyvkiadó, Budapest.

V. Kovács Sándor s. a. r. (1987): Janus Pannonius összes munkái. Tankönyvkiadó, Budapest.

Vince Máté (2005): Ha az álom kapuja kitárul. In: Ferenczy Attila (szerk.): A rejtélyes Aeneis. L’Harmattan Kiadó, Budapest. 89–116.

Weinrich, Harald (2002): A Léthé. A felejtés művészete és kritikája. ford. Mártonffy Marcell, Atlantisz Kiadó, Budapest.