Chem on! What is your reaction? – Presentation and first testing of a chemistry board game

Main Article Content

Beatrix Szilágyi

Abstract

Literature on educational research is increasingly concerned with how to effectively teach and motivate today’s generation, how we can respond to the challenges of the 21st century, changing learning environments, and the changing composition of students. The attitude shift of students towards learning may be due to the personality of the teacher, the teaching methods and tools used, and individual learning habits. According to the results, chemistry is one of the least popular subjects among Hungarian students. In our research, we place emphasis on play as a motivator for learning. One of our long-term goals is to positively influence students’ attitudes towards chemistry. To achieve this goal, we used board game pedagogy as a foundation and developed a self-made chemistry board game called Chem on! What is your reaction? During the planning process, we attempt to teach science-based knowledge in a fun way. Students’ chemistry attitudes and experiences during the board game were investigated using a questionnaire (n=41). Subject teachers’ opinions about the board game pedagogy and the game itself were investigated using a semi-structured interview. The results are encouraging: the majority of students liked the board game and would like to use it in the future. The teachers’ responses confirmed that there is a demand for board games and that they see potential in board game pedagogy in classrooms. The experience also confirmed that it is worthwhile to conduct further research, as this innovative method can be successful in making chemistry a popular subject.

Article Details

How to Cite
Szilágyi, B. (2023). Chem on! What is your reaction? – Presentation and first testing of a chemistry board game. Módszertani Közlemények, 63(4), 106–124. https://doi.org/10.14232/modszertani.2023.4.106-124
Section
Műhely

References

Borbás Réka, Füzesi István, Szalay Luca és Tóth Zoltán (2022): A kémia tantárggyal és a természettudományos kísérletekkel kapcsolatos attitűdök változása egy kutatásalapú természettudomány- tanításhoz kapcsolódó longitudinális vizsgálat során. Új Pedagógiai Szemle, 72. 3-4. sz. 49-73.

Brydges, S. és Dembinski, H. E. (2019): Catalyze! Lowering the Activation Barriers to Undergraduate Students’ Success in Chemistry: A Board Game for Teaching Assistants. J. Chem. Educ. 96. 3. sz. 511–517. DOI: 10.1021/acs.jchemed.8b00544.

B. Tier Noémi és Szegedi Eszter (2014): Konstruktív tanuláselmélet, tanulási eredmények mérése. Interjú Nahalka Istvánnal. In: Vilimi Kata (2014, szerk.): Alma a fán. A tanulás jövője. 3. 38-47. Tempus Közalapítvány, Budapest.

Cancela, A, Sanchez, A. és Maceiras, R. (2012): Designing a flashcard with knowledge pills for learning to solve chemistry exercises. Eur. J. Eng. Educ. 37. 4. sz. 366–374. DOI: 10.1080/03043797.2012.697128.

Carbonell, Xavier, Chamarro, Andres, Fuster, Héctor, Griffiths, Mark, Talarn, Antoni és Oberst,

Ursula (2012): Psychological motivation in online role-playing games: A study of Spanish World of Warcraft players. Anales de Psicologia. 28. 274-280

Chrappán Magdolna és Malmos Edina (2016): Természettudományos attitűd vizsgálat egy pilot mérés tükrében. Educatio. 25. 4. sz. 608–616.

Csíkos Csaba (2012): Melyik a kedvenc tantárgyad? Tantárgyi attitűdök vizsgálata a nyíltvégű írásbeli kikérdezés módszerével. Iskolakultúra. 22. 1. sz. 3–13.

Damsa Andrei és Fromann Richard (2016a): A gamifikáció (játékosítás) motivációs eszköztára az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle. 66. 3-4. sz. 76-77.

Damsa Andrei és Fromann Richard (2016b): Gamification and gameful approaches in education, business, and IT. Infomatika. 18 1. sz. 28-33.

Draghici, C. és Njardarson, J. T. (2012): Chemistry by design: A web-based educational flashcard for exploring synthetic organic chemistry. J. Chem. Educ. 89. 8. sz. 1080–1082. DOI: 10.1021/ed2006423

Dziob, D. (2020): Board Game in Physics Classes—a Proposal for a New Method of Student Assessment. Res. Sci. Educ. 50. 3. sz. 845–862. DOI: 10.1007/s11165-018 9714-y.

Jesztl József, Lencse Máté, Kárpáti Gy. Anikó, Vastag Zsuzsa, Zsille Katalin Lenke, Buzgó Éva, Serbán Brigitta, Bagó Sarolta, Páll Gábor, Bolla Anita, Heltai Júlia, Bödecs Pál, Bödecs András, Csatlós Márton és Kőszegi Bálint (2016): Játsszunk helyesen! A játékpedagógia helye a fiatal

segítők társadalmi felelősségvállalásában. Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány.

Jesztl József és Lencse Máté (2018): Társasjáték-pedagógia. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, Budapest.

Lencse Máté (2015): Társasjátékok és kulcskompetenciák. http://www.tani-tani.info/tarsasjate-kok_es_kulcskompetenciak (2022.04.07.)

Mbajiorgu, Ngozi és Reid Norman (2006): Factors Influencing Curriculum Development in Chemistry. The Higher Education Academy Physical Sciences Centre. DOI: 10.13140/RG.2.1.3079.1764

Nádori Gergely és Prievara Tibor (2018): 21. századi pedagógia. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Reid, N. (2012): Successful Chemistry Education. La Chimica nella Scuola. XXXIV. 3. sz. 290-297.

Skillen, J., Berner, V. D. és Seitz-Stein, K. (2018): The rule counts! Acquisition of mathematical competencies with a number board game. J. Educ. Res. 111. 5. sz. 554–563. DOI: 10.1080/00220671.2017.1313187.

Szabó Csaba, Szenderák Júlia és Szörényi Sára (2021): A játékosítás lehetőségei a köznevelésben. Képzés és Gyakorlat: Training and Practice. 19. 1-2. sz. 141-150.

Szalay Luca (2013): Továbbtanulás, pályaválasztás. Középiskolai Kémiai lapok - Határtalan kémia XL. 5. sz. 338-341.

Szénási Lilla (2019): A gamifikáció lehetséges formái az iskolai katechézisben. 11th International Conference of J. Selye University. DOI: https://doi.org/10.36007/3327.2019.171-178

Szilágyi Zsuzsa (2007): Rocard-jelentés. Interjú Csermely Péterrel. Fizikai Szemle 57. 9-10. 340-343.

Takács Viola (2001): Tantárgyi attitűdök struktúrája. Magyar Pedagógia 101. 3. sz. 301-318.

Triboni. E. és Weber, G. (2018): MOL: Developing a European-Style Board Game to Teach

Organic Chemistry. J. Chem. Educ. 95. 5. sz. 791–803. DOI: 10.1021/acs.jchemed.7b00408.