Feminizmus(ok) és demokráciá(k)

Main Article Content

Schleicher Nóra

Absztrakt

Az alábbi tanulmányban a nők, a feminizmusok és a demokráciák közti összetett viszonyrendszer néhány elemét vizsgálom. Először arra keresek választ, hogy a feminizmus három kiválasztott irányzata, a liberális, a radikális és a posztmodern feminizmus, hogyan viszonyul a nők demokratikus képviseletének, reprezentációjának kérdéséhez. A képviseleti és a részvételi/deliberatív demokrácia mennyiben járul hozzá a nők egyenjogúságának kivívásához, illetve milyen speciális problémákat, megválaszolandó kérdéseket vet fel a feminista elméletek számára. A tanulmány második felében azt vizsgálom, hogy a nyilvános és magán szférához, a demokrácia intézményrendszeréhez, munka és a család világához való eltérő viszony hogyan hoz létre eltérő történelmi hagyományú régiókban eltérő feminista identitásokat. Három kiválasztott régiót és feminista identitást hasonlítok össze egy egységes szempontrendszer mentén. Az angolszász aktivista feminizmust, a skandináv államfeminizmust és a kelet- közép-európai, poszt-szocialista ún. „szégyenlős” feminizmust vetem össze. Az áttekintés segíthet megérteni a demokráciák és feminizmusok pluralizmusát, történetileg és földrajzilag eltérő alakulását, s az ebből adódó eltérő problémákat, kérdéseket és válaszokat.

Article Details

Hogyan kell idézni
Schleicher, Nóra. 2012. „Feminizmus(ok) és demokráciá(k)”. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 2 (3):64-82. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/33665.
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Schleicher Nóra, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

Schleicher Nóra az ELTE BTK magyar-angol szakán végzett, majd ugyanott szociológus diplomát szerzett. Doktori disszertációjának témája a társadalmi nem és a nyelvhasználat viszonya, melyet munkahelyi közegben kutatott. A disszertációt 2004-ben védte meg az ELTE Társadalomtudományi Karán. Több felsőoktatási intézményben tanított, jelenleg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola főiskolai docense, ahol többek között szociológiát, médiaszociológiát, kvalitatív kutatási módszereket, identitás elméleteket, Gender and Language , valamint Gender and Media című kurzusokat tart. Fő érdeklődési területe a kommunikációkutatás és a nyelvszociológia. Nyelv, hatalom és identitás összefüggései érdeklik. Kutatott és publikációi jelentek meg többek között a kétnyelvűség, a politikai korrektség, a társadalmi nem és a nyelvhasználat, a narratív identitás konstrukció témaköreiben.