Az ellenállás és az együttműködés retorikai megoldásai Lou Andreas-Salomé nőképében

Article Sidebar

PDF
Megjelent: szept 2, 2022
DOI: https://doi.org/10.14232/tntef.2022.1.60-84

Main Article Content

Kegyes Erika
Szegedi Tudományegyetem

Absztrakt

Lou Andreas-Salomé megítélése saját korában és ma is ambivalens. A kor nőmozgalmi teoretikusai nem fogadták be soraik közé, s korának számos nagy alakjával folytatott vitát a nőkép újragondolásáról. Később egyesek korunk feminizmusának előfutárának tartják, megint mások pedig antifeministát láttak benne. Salomé ambivalens megítélése valószínűleg annak is köszönhető, hogy irodalmi és teoretikus írásaiban is nehéz nyelvi képekkel dolgozott. Egyrészt a pszichoanalitikusként magával hozott képek tovább fejlesztésével, másrészt egy sajátosan felforgató, mindenekelőtt ironikus retorika kidolgozásával. Ennek a tanulmánynak a célja Salomé nyelvi képeinek elemzése és az írásait jellemző ellentmondásoknak a felvázolása. Salomé ugyan nem alkotott egységes elméletet a nő és férfi viszonyáról, de kísérletet tett arra, hogy az általa elgondolt nőkép-mintákat irodalmi alakjaiban megjelenítse. Lou Andreas-Salomé megítélése nem utolsósorban az irodalmi regiszter sajátosságai okán is ellentmondásos

Article Details

Hogyan kell idézni
Kegyes, Erika. 2022. „Az ellenállás és Az együttműködés Retorikai megoldásai Lou Andreas-Salomé nőképében”. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 12 (1):60-84. https://doi.org/10.14232/tntef.2022.1.60-84.
Folyóirat szám
Évf. 12 szám 1 (2022): Az ellenállás és együttműködés lehetőségei
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Kegyes Erika, Szegedi Tudományegyetem

KEGYES ERIKA, főiskolai docens, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén.  Kutatási területe a „képnyelvészet”, azon belül a nőképek szerveződésének retorikai és diszkurzív konstrukciója, illetve a korai nőmozgalmak teoretikusainak írástechnikáinak elemzése. Habilitációs dolgozatát, amelyet a 19. század különböző műfajaiban közvetített nőképek összehasonlításából írt, az Innsbrucki Egyetemen védte meg 2022-ben. Jelenleg az Innsbrucki Egyetem kutatója a GRADA projektben, amelynek a célja a zsidó nő-képek konstrukcióinak vizsgálata.