Az ellenállás és az együttműködés retorikai megoldásai Lou Andreas-Salomé nőképében
Main Article Content
Absztrakt
Lou Andreas-Salomé megítélése saját korában és ma is ambivalens. A kor nőmozgalmi teoretikusai nem fogadták be soraik közé, s korának számos nagy alakjával folytatott vitát a nőkép újragondolásáról. Később egyesek korunk feminizmusának előfutárának tartják, megint mások pedig antifeministát láttak benne. Salomé ambivalens megítélése valószínűleg annak is köszönhető, hogy irodalmi és teoretikus írásaiban is nehéz nyelvi képekkel dolgozott. Egyrészt a pszichoanalitikusként magával hozott képek tovább fejlesztésével, másrészt egy sajátosan felforgató, mindenekelőtt ironikus retorika kidolgozásával. Ennek a tanulmánynak a célja Salomé nyelvi képeinek elemzése és az írásait jellemző ellentmondásoknak a felvázolása. Salomé ugyan nem alkotott egységes elméletet a nő és férfi viszonyáról, de kísérletet tett arra, hogy az általa elgondolt nőkép-mintákat irodalmi alakjaiban megjelenítse. Lou Andreas-Salomé megítélése nem utolsósorban az irodalmi regiszter sajátosságai okán is ellentmondásos