Likantrópiák: fiktív és mediális átváltozások poszthumanista vonatkozásai a Farkasok népe című animációs filmben
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány a Farkasok népe (Wolfwalkers, 2020) című animációs filmben megfigyelhető fiktív és mediális átváltozások poszthumanista olvasatát nyújtja. Az elemzés szerint a fiktív átváltozások a film főszereplőjét, a fiatal Robynt érintik, aki vadász édesapjával Írországba utazik, hogy segítsen elpusztítani az utolsó helyi farkas falkát. A kalandvágyó lány azonban összebarátkozik egy ősi farkasember-törzs leszármazottjával, Mebh-bel, majd egy (véletlen) farkasharapás útján ő maga is képessé válik arra, hogy éjszakánként farkas alakot öltsön. A tanulmány Robynt olyan szimpoetikus entitásként értelmezi, mely a humanista binárisok és hierarchiák helyett az ember és az állat, a természet és a civilizáció, valamint a férfi és a női lét közötti fluiditás elfogadásával, az ezekkel való kapcsolódási folyamatokban jön létre. A tanulmány a cselekmény szintjén a főszereplőben zajló átváltozásokat, míg a film vizuális szintjén a mediális átváltozásokat vizsgálja, melyek meghatározó szerepet játszanak a film által megjelenített poszthumán szubjektum és világkép kialakításában. Robyn jellem- és világképformálódását a film különböző képalkotási módszerek (kézi és digitális animáció), animációs irányzatok (európai lineáris-figurális és populáris amerikai irányzatok), művészettörténeti inspirációk (petroglifák; ősi kelta, amerikai indián, és európai művészet; középkori kódex- és faliszőnyegképek; modernista és szecessziós művészet), eljárás-imitációk (vízfesték és fametszet), valamint vonalak, formák, és színvilágok hibridizálásával teremti meg. Ezen megoldások miatt maga a médium is szimpoetikusnak tekinthető.