Elsőként a Nemzetgyűlésben Slachta Margit politikai ágenciája és a női reprezentáció kérdése (1920–1922)

Article Sidebar

PDF
Megjelent: jún. 26, 2026
DOI: https://doi.org/10.14232/tntef.2026.1.183-204
Kulcsszavak:
Slachta Margit, sajtóreprezentáció, sajtóelemzés, 1920-1922, női választójog

Main Article Content

Frank Tamás
Semmelweis Egyetem
https://orcid.org/0000-0001-6543-2611

Absztrakt

Slachta Margit jelenléte a Nemzetgyűlésben – az unikális voltát gyorsan feledtetve – nem mondható formálisnak, sőt karakán, bátor felszólalásaival gyorsan kivívta az elismerést a képviselőtársak körében. A már fiatalon önálló életet és egyéni életutat választó tanítói és német-francia szakos polgári iskolai tanári képesítéssel rendelkező Slachta a nővédelem, a választójog, a szociális kérdések terén vétette leginkább magát észre a Nemzetgyűlésben és azon kívül is. Társadalmi-politikai ágensként gyakori szereplője lett a politikai napilapoknak, hiszen mind első női képviselőként, mind a szociális segítő terület élharcosaként, mind keresztény feministaként olyan területeken tevékenykedett, mely a politikai elit számára érzékeny volt. Kutatásomban Slachta Margit nemzetgyűlési időszakának sajtóreprezentációját vizsgálom az országos politikai napilapok tükrében. Az időkeret: 1920. január és 1922. március közötti időszak. A kvalitatív elemzés során lényegi kérdés, hogy a kiválasztott orgánumok esetében kimutatható-e mintázat, akár markáns eltérés a publikált tartalmak témaválasztásai vonatkozásában? A szerkesztőségek milyen tartalmakat jelentettek meg Slachta Margit képviselői vagy azon kívüli, civil aktivitásai közül. Eltérő témákban közölt cikkeket Slachtával kapcsolatosan a korszak legolvasottabb lapja, Az Est vagy a konkurenciájának szánt kormányközeli 8 Órai Újság vagy éppen a Központi Sajtóvállalat egyik prominense, a Nemzeti Újság? Izgalmas kérdés, hogy a politikailag kötött orgánumok témaválasztásai esetében – Slachta tevékenységére fókuszálva – kimutatható-e mintázat, illetve eltérés. A kutatás során egyértelművé vált, hogy a lapok politikai orientációjától függően reprezentálták Slachta Margitot. A kormánykritikus Az Est szinte negligálta a képviselőnő tevékenységét. A keresztény klérushoz kötődő Nemzeti Újság részletesen foglalkozott vele, és még a kormánnyal szemben kritikát megfogalmazó álláspontját is közölte.


 

Article Details

Hogyan kell idézni
Frank, Tamás. 2026. „Elsőként a Nemzetgyűlésben: Slachta Margit Politikai ágenciája és a női reprezentáció kérdése (1920–1922)”. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 16 (1):183-204. https://doi.org/10.14232/tntef.2026.1.183-204.
Folyóirat szám
Évf. 16 szám 1 (2026): Női tudósok, női tudások
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Frank Tamás, Semmelweis Egyetem

2012 óta oktató a Semmelweis Egyetem Pető András Karon és jogelőd intézményeiben. Neveléstörténészként főképpen a két világháború közötti neveléstörténeti folyamatokat kutatja sajtótörténeti keretezéssel. Kutatásainak fókusza a Horthy-korszak tanítósága, a tanítónők szerepvállalása, a praxis megjelenése a sajtóban, a szakpolitikai döntéshozók diskurzusai a sajtóban, illetve a hatalom megjelenése a tanítósággal kapcsolatosan, mely egyrészt a politikai, szakpolitikai hatalom megjelenését jelentheti, másrészt a praxisban a pedagógus kezében lévő hatalmat a neveltek irányába. A két világháború közötti sajtókutatásokat kvantitatív és kvalitatív tartalomelemzéssel tárja fel, melyhez a MAXQDA-tartalomelemző programot használja, amennyiben a korpusz nagysága megkívánja. Kutatásai során nem csak feltárni, bemutatni kívánja a sajtótartalmakat, hanem kontextualizálni is szeretné. Az interpretatív kutatás és feltárás híve.        
Doktori disszertációk opponense, melyek a fentebbi korszak elméleti kutatásai tárgykörében íródtak.

A Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztály és a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesületének Neveléstörténeti és Összehasonlító Neveléstudományi Szakosztály tagja.