Kettős játszma - Magyarország és az Antikomintern paktum DOUBLE GAME – HUNGARY AND THE ANTI-COMINTERN PACT

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Lajos Olasz

Absztrakt

Az Imrédy-kormány már 1938 végén lépéseket tett az Antikomintern paktumhoz való csatlakozásra. Az egyezmény megkötése azonban az Imrédy Bélát a miniszterelnöki poszton felváltó Teleki Pálra maradt. A magyar vezetés a tengelyhatalmak bizalmának megerősítése érdekében tekintette fontosnak, hogy szerződésben is elkötelezze magát a német és olasz külpolitika mellett. Ettől várták, hogy a Kárpátaljával kapcsolatos magyar igényt Berlin és Róma végre támogatni fogja. A Németországhoz fűződő szorosabb viszony és a kommunista törekvésekkel szembeni nyílt állásfoglalás a hazai szélsőjobboldal kormány elleni kritikájának semlegesítésére is alkalmasnak látszott. Ugyanakkor Teleki azt remélte, hogy a Szovjetunió elleni szimbolikus lépést brit politika is elismeréssel fogadja, így Magyarország lépéselőnyt szerezhet a nyugati hatalmaknál a Moszkvával katonai egyezményt fenntartó csehszlovák vezetéssel szemben is. A nyugati hatalmak nem tanúsítottak komoly érdeklődést a magyar lépés iránt. A szovjet kormány élesen reagált, befagyasztotta a diplomáciai kapcsolatokat, de nem elsősorban Budapest antikommunista megnyilatkozása, hanem a magyar lépés precedens jellege miatt, hogy azt a többi kelet-európai kisállam ne kövesse.


 


The Imrédy Government already took steps to join the Anti-Comintern Pact at the end of 1938. However, the Pact was signed by Pál Teleki who replaced Béla Imrédy in the post of the prime minister. The Hungarian leadership considered it important to commit itself even in an agreement for the German and Italian foreign policy in order to strengthen the trust of the Axis Powers. They expected from this act that Berlin and Rome would finally support the Hungarian claim concerning Subcarpathia. This closer relationship with Germany and the open standpoint represented against the communist efforts seemed to be suitable even for neutralising the anti-government critics of the Hungarian extreme right wing. In addition, Teleki hoped that the symbolic step against the Soviet Union is welcomed by British politics. Thus, Hungary can take advantage of the Western powers against Czechoslovak leadership, which signed a military agreement with Moscow. The Western Powers did not show serious interest in relation to this Hungarian action. The Soviet Government harshly reacted. It froze diplomacy relationships. However, it was not primarily because of Budapest’s anti-communist announcement, but because of the Hungarian action’s precedent character so that the rest of the small states in Eastern Europe would not follow it.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Olasz, L. (2019). Kettős játszma - Magyarország és az Antikomintern paktum: DOUBLE GAME – HUNGARY AND THE ANTI-COMINTERN PACT. Közép-Európai Közlemények, 12(4.), 87–109. Elérés forrás https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/32850
Rovat
Cikkek

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei