A román geopolitikai gondolkodás rövid története A SHORT HISTORY OF ROMANIAN GEOPOLITICS

Abstract

A Közép-Európa, a Balkán és a kelet-európai térség találkozáspontjánál fekvő Románia egy geopolitikailag kiemelkedően fontos ország. Nem véletlen tehát, hogy a geopolitika hamar - már a huszadik század elején - megjelenet a román tudományos és politikai gondolkodásban. Az első világháborút a győztesek között befejező Románia a világégést követően rengeteg új területtel gyarapodott, a korábbinál sokkal nagyobb, ugyanakkor etnikailag sokkal heterogénabb állammá válva. Íly módon nem véletlen, hogy a két világháború közötti időszakban kibontakozó román geopolitikai iskola fő célja és központi témája az új, a korábbiaknál sokkal nagyobb román állam koherens földrajzi és nemzeti identitásának megteremtése volt. A korszak román geopolitikáját, amelyre erősen hatott az államközpontú klasszikus német geopolitikai gondolkodás a nemzetállam geopolitikájának szokás nevezni. Az ebben az időszakban regionális középhatalmi ambíciókat dédelgető Románia fejlődését a második világháború törte meg, amelyet követően az ország a Szovjetunió vezette kommunista blokk részévé vált. A kommunista Romániában (más szocialista országokhoz hasonlóan) a geopolitikát "fasiszta áltudománynak" tartották, a tudományos élet peremére szorították, művelését hivatalosan betiltották. Több román földrajztudós ugyanakkor valójában továbbra is foglalkozott geopolitikai témájú kérdésekkel, ilyen jellegű műveiket azonban a hivatalos "szocialista gazdaságföldrajz" elvárásaihoz igazították. A tudományág újjászületésére a kommunizmus bukása után kerülhetett sor. A rendszerváltás után kialakuló új roman geopolitika a világ és az ország megváltozott valóságához igazodott, fő témáivá a következő kérdések váltak: a nyugati integráció kérdése (majd annak megvalósulását követően az ország helye a nyugati szövetségi rendszerekben); “a másik roman országgal”, a Moldovai Köztársasággal fennálló mindenkori viszony; az Oroszországgal fennálló mindenkori viszony; a belső geopolitika fő témájaként pedig az országon belüli regionális egyenlőtlenségek problémája, valamint Románia esetleges regionalizációjának kérdése. Cikkemben a román geopolitikai gondolkodás ezen fejlődéstörténetét szeretném röviden bemutatni, a hangsúlyt inkább a tudományos szférára helyezvén ,mintsem a mindenkori román állam civil vagy katonai geopolitikájára.

Romania is a geopolitically very important state thanks to its position at the meeting point of the Balkans, Central Europe and Eastern Europe. It was not accidental, that the geopolitical way of thinking appeared in the Romanian scientific and political life pretty early,in the early years of twentieth century. After the first world war, Romania received a lot of new territories, thus it became a much bigger and stronger state, but in the same time a multiethnic state with a lot of minority communities. Thus the main goal of the so-called “Romanian Geopolitical School” was the creation of a new geographical and national identity for the country. The Romanian geopolitics of the inter-war period was a so-called “geopolitics of the nation-state” with strong foreign influences, especially from the classical german school of geopolitics, but with strong regard for the Romanian reality. After the second world war, in the communist Romania, the geopolitics was sidelined and condemned as “fascist pseudo-science”. By some Romanian geographers it was still studied under other names, as part of the official “socialist economic geography”. The official rebirth of this science in Romania was brought by the collapse of communism. The contemporary Romanian geopolitics reflects to the changed reality of the country and the world, its main interest being the place of Romania as part of the Western alliance system; the relations with Russia; the realations with “the other Romanian state”, the Republic of Moldova; the inner geopolitics of the state (the big regional differences being a big problem in Romania). In my article I want to summarize the history of the Romanian geopolitics, concentrating mainly on the geopolitics as a science, rather than the official (military or civilian) geopolitics of the state.