Aranykor után: Trianon hatása a magyar bank- és városhálózatra

Abstract

A tanulmány a  trianoni békeszerződés  hosszú távú  hatásait  vizsgálja  a magyarországi bankrendszerre. A határváltozásoknak a bankok  tőkehelyzetére és eszközállományára, valamint    fiókhálózatára és a városfejlődésre gyakorolt hatásait  elemzi a két világháború közötti Magyarországon. A határváltozások óriási eszköz- és saját tőke veszteséget okoztak a bankrendszer számára, az elszakított  fiókok és a megszakított banki kapcsolatok miatt évekig befagyasztott eszközök és nem teljesítő hitelek halmozódtak fel. A vizsgálat támaszkodik egy korábbi, a dualizmuskori városhálózat banki funkcióit bemutató vizsgálatunkra, amelyben  a magyarországi városok hierarchikus rangsorát a banki mérlegadatokat felhasználva elemezte. Jelen tanulmány célja, hogy felvázolja a két világháború közötti időszakban a bankközpontok területi átrendeződésére ható tényezőket, úgy, hogy azokat ne csak pusztán Trianoni békeszerződés  következményeinek összefüggésében, hanem a piacok – nemzetközi trendekbe illeszkedő – természetes koncentrálódásának kontextusában is.  A határváltások és a koncentrációs tendenciák együttes következménye a Budapest domináns szerepkörének további  megerősödése a regionális bankközpontok rovására.