A megújuló energia termelés támogatásának intézményi változásai II. - Beruházási támogatások INSTITUTIONAL CHANGES IN SUPPORT FOR RENEWABLE ENERGY PRODUCTION – INVESTMENT GRANTS

Absztrakt

Energy policy has been an important strategic issue of nation-states after the 1950s. The unequal geographic location of fossil energy sources dominating power generation divided the world into energy importer and energy exporter countries. Hungary is an extremely poor state in terms of energy resources; the energy policy of the country and the structure of energy resources used have been and are determined by the energy import dependence. The ‘National Energy Strategy 2030’ developed on the basis of the guideline, adopted in 2011, specified insurance of long-term sustainability, security and economic competitiveness as primary objective of the Hungarian energy policy. The strategy intends to achieve the termination of the electricity import balance of the country until 2030 by this ‘Nuclear-Coal-Green’ scenario based on these three pillars. Renewable energy sources can be used to generate electricity, heat energy and combined heat and power. Despite several technological and other barriers, use of renewable energy is constantly growing worldwide thus we can expect further expansion of renewable energy sources and the increase of their importance in energy supply. The specific costs of using renewable energy sources are many times higher than the specific costs of using fossil fuels therefore its production needs support. The majority of investment subsidies are implemented in Hungary through EU operational programs co-financed by the European Union and Hungary. The Government expects 35.2 PJ extra renewable energy production from the use of European Union funds.

Az energiapolitika az 1950-es éveket követően a nemzetállamok fontos stratégiai kérdésévé vált, az energiatermelést domináló fosszilis energiahordozók egyenlőtlen földrajzi elhelyezkedése energiaimportőr és energiaexportőr országokra osztotta fel a világot. Magyarország energiahordozókban rendkívül szegény állam, akinek energiapolitikáját meghatározza az energiaimport-függőség. Azt ország a 2011-ben elfogadott „Nemzeti Energiastratégia 2030” stratégiájában a hosszú távú fenntarthatóság, biztonság és gazdasági versenyképesség biztosítását határozta meg a magyar energiapolitika elsődleges céljaként. A stratégia öt kiemelt törekvést fogalmaz meg, ezek az energiatakarékosság és az energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiák részarányának növelése, a közép- európai vezetékhálózat integrálása, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, valamint a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben. Erre a három pillérre épülő „Atom-Szén-Zöld” forgatókönyvvel kívánja a stratégia elérni, hogy 2030-ig megszűnjön az ország villamosenergia-szaldója. A megújuló energiaforrások alkalmazásának fajlagos költsége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, és várhatóan a technológiai fejlődés eredményeként a továbbiakban is csökkeni fog, jelenleg a megújuló energiaforrások alkalmazásának fajlagos költsége a fosszilis energiaforrások alkalmazása fajlagos költségének többszöröse. Ebből következik, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása jelenleg nem versenyképes a fosszilis energiahordozókat használó erőművekkel, így a zöldenergia termelésének elengedhetetlen feltétele a termelés támogatása. E támogatások döntő részt az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásában valósulnak meg. Ennek keretében Magyarország 35,2 PJ megújuló energiatermelés-növekedést vár.