Bases de datos terminológicas en Cataluña como herramientas de política lingüística

Barra lateral del artículo

pdf (English)
Publicado: Oct 29, 2021
DOI: https://doi.org/10.14232/actahisp.2021.0.75-87
Palabras clave:
bases de datos terminológicas, política lingüística catalana, principios terminológicos, sistema de calificación y evaluación, parámetros técnicos

Contenido principal del artículo

Eszter Sermann
Universidad de Szeged
https://orcid.org/0000-0001-8753-5312

Resumen

Las bases de datos terminológicas son herramientas fiables y útiles para los traductores, ya que no solo contienen las informaciones gramaticales básicas relacionadas con los términos, sino que también facilitan el análisis conceptual necesario para la traducción de los mismos. Las bases de datos de alta calidad compiladas según los principios terminológicos también sirven a los fines de la política lingüística y cumplen tareas de política terminológica. En los últimos años, la lengua catalana como elemento de la identidad catalana también se ha convertido en el centro de interés en paralelo al movimiento independentista en Cataluña. Este trabajo pretende presentar y analizar cinco bases de datos terminológicas catalanas realizadas por TERMCAT, el Centro Catalán de Terminología y dos universidades en Cataluña. Para el análisis de las bases de datos se utilizará un sistema complejo de clasificación y evaluación que incluye cuatro aspectos principales: información de fondo, parámetros técnicos, información sobre el contenido y el uso de las bases de datos terminológicas. Las bases de datos aquí presentadas son el resultado de un esfuerzo consciente por parte de los profesionales responsables de la terminología y de las bases de datos, así como del flujo de trabajo asociado, pueden servir como una buena práctica para otras comunidades lingüísticas.

Descargas

Los datos de descargas todavía no están disponibles.

Detalles del artículo

Cómo citar
Sermann, E. (2021). Bases de datos terminológicas en Cataluña como herramientas de política lingüística . Acta Hispanica, (III), 75–87. https://doi.org/10.14232/actahisp.2021.0.75-87
Número
Núm. III (2021): ACTA HISPANICA SUPPLEMENTUM. Catalanística a Szeged: 25
Sección
Artículos
Biografía del autor/a

Eszter Sermann, Universidad de Szeged

Eszter Sermann, PhD is the Secretary of the Terminology Workgroup of the Hungarian Association of Applied Linguists and Language Teachers (MANYE), and a member of the Terminology Research Group (TERMIK) at the Károli Gáspár University and the Council of Hungarian Terminology (MATT). She is a Senior Lecturer at the University of Szeged, Faculty of Humanities and Social Sciences, Department of Italian Linguistics and Literature, and has been involved in translator and interpreter training for many years. She has been teaching Translation Studies, Terminology Theory and Practice, Translation and Interpreting. She is interested in translation oriented terminology, translation tools and terminology databases; she has published several articles on these topics in Hungarian, English, Spanish and Italian. She also works as a freelance translator of technical and literary texts, and she also contributed to the first English-Hungarian termbase on laser physics, the DictionEli.

Crossref
Scopus
Google Scholar
Europe PMC
Recibido 2021-08-02
Aceptado 2021-08-29
Publicado 2021-10-29

Citas

Berta, Tibor (2018). Nyelv és identitás: a katalán esete. Szépirodalmi Figyelő, 2018(1). 45-54.

Brekke, Magnar (2001). LSP Lexicography and Terminography: A Complementary View. In: Mayer, Felix (ed.). Language for Special Purposes. Perspectives for the New Millenium. Vol. 1. Linguistics and Cognitive Aspects, Knowledge Representation and Computational Linguistics, Terminology, Lexicography and Didactics. Tübingen: Gunter Narr. 179-187.

Cabré Castellví, María Teresa (1999). Terminology: Theory, Methods and Applications. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins.

Cabré Castellví, María Teresa (1996). Terminology Today. In: Somers, Harold (ed.). Terminology, LSP and Translation. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins. 15-34.

Déri, Balázs – Faluba, Kálmán (2018). Fejezetek a katalán kultúra történetéből. Szépirodalmi Figyelő, 2018(1). 26-44.

Fischer, Márta (2015). A fordító mint terminológus – A fordítás folyamatában. In: Bocz, Zsuzsanna (ed.). Porta Lingua – A XXI. századi szakmai, szaknyelvi kommunikáció kihívásai: tanári és tanulói kompetenciák. Budapest: SZOKOE. 93-107.

Fóris, Ágota (2002). Szótár és oktatás. Pécs: Iskolakultúra.

Fóris, Ágota – Bölcskei, Andrea (2019). Ajánlások a magyar terminológiastratégiához. In: Fóris, Ágota – Bölcskei, Andrea (eds.). Terminológiastratégiai kihívások magyar nyelvterületen. Budapest: OFFI – L’Harmattan. 140-164. Access date: July, 7th, 2021. Available at: https://www.offi.hu/offi-akademia/kiadvanyok/terminologiastrategiai-kihivasok-a-magyar-nyelvteruleten.

Fóris, Ágota – Rihmer, Zoltán (2007). A szótárak minősítési kritériumairól. Fordítástudomány IX(1). 109-113.

Gaál, Péter (2012). Szempontrendszer online szótárak minősítéséhez. Magyar Terminológia, 5. 2012(2). 225-250.

Lénárt, András (2018). Katalónia a 20. században. RUBICON, 28. 2018(11). 54-63.

Nemes, Krisztina (2015). Függetlenség – állam – nyelv: Katalónia különös esete. Létünk, 2015(2). 117-128.

Németh, Tibor (2018). Regionális autonómia és nyelvpolitika Katalóniában. Új Pedagógiai Szemle, 2018(5-6). 116-122.

Nin Aranda, Anna (2016). Catalan terminology for IATE. Luxembourg: European Parliament. Terminology Coordination. Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://termcoord.eu/2016/03/termcoord-and-termcat-in-close-cooperation-to-enrich-iate-content/.

Papp, Eszter (2019). A terminológiastratégia kérdései Európában. In: Fóris, Ágota – Bölcskei, Andrea (eds.). Terminológiastratégiai kihívások magyar nyelvterületen. Budapest, OFFI – L’Harmattan. 94-104.

Pujol Berché, Mercè (2013). Política lingüística: lengua cultura e identidad, el ejemplo de Cataluña. Amnis. Revue d’études des sociétes et cultures contemporanies Europe-Amérique. 2013(12). Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://journals.openedition.org/amnis/2061.

UNESCO (2019) (Hungarian translation): Terminológiapolitikai irányelvek. A terminológiapolitika kialakítása és megvalósítása különböző nyelvközösségekben (original publication by: Infoterm, translated by Somogyi, Zoltán). In: Fóris, Ágota – Bölcskei, Andrea (ed.). Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen. Budapest, OFFI – L’Harmattan. 167-218. Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://www.offi.hu/offi-akademia/kiadvanyok/terminologiastrategiai-kihivasok-a-magyar-nyelvteruleten.

Sermann, Eszter (2021). A dokumentáció terminushoz kapcsolódó fogalmak a Cercaterm katalán terminológiai adatbázisban. In: Fóris, Ágota – Bölcskei, Andrea (eds.). Tartalomfejlesztés és a dokumentáció. Nyelvészeti kutatások. Budapest: KRE – L’Harmattan. 247-262.

Sermann, Eszter (2020). A Neoloteca terminológiai adatbázis mint a nyelvi identitás kifejezésének eszköze. In: Bakti, Mária – Újvári, Edit (eds.). Nyelv és identitás. Szeged: Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 49-60.

Sermann, Eszter – Tamás, Dóra (2013). Elektronikus szótár vagy terminológiai adatbázis? In: Tóth, Szergej (ed.). Társadalmi változások – nyelvi változások. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a Kárpát-medencében. A XXII. MANYE Kongresszus előadásai. Szeged, 2012. április 12–14. (A MANYE Kongresszusok előadásai 9.). Budapest – Szeged: MANYE – Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 450-454.

Sermann, Eszter – Tamás, Dóra (2010). Hogyan definiálhatjuk a fordítói adatbázist? Egy olasz és egy spanyol fordítói terminológiai adatbázis vizsgálata. In: Károly, Krisztina – Fóris, Ágota (eds.). Nyelvek találkozása a fordításban. Doktori kutatások Klaudy Kinga tiszteletére. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó: 101-116.

Szente-Varga, Mónika (2012). Katalán nyelvpolitika. Mediterrán világ, 21. 53-63.

Tamás, Dóra Mária (2015). A fordító mint terminológus. In: Horváth Ildikó (ed.). A modern fordító és tolmács. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 47-66.

Tamás, Dóra Mária (2014). A gazdasági szövegek fordításának terminológiai kérdéseiről. Fordítástudományi értekezések I. Budapest: ELTE BTK.

Tamás, Dóra Mária – Sermann, Eszter (2020). Evaluation System for Online Terminology Databases. Terminologija, 26. 24-46.

Tamás, Dóra Mária – Sermann, Eszter (2019). Elemzési szempontrendszer terminológiai adatbázisokhoz. Fordítástudomány, 21(2). 46-62.

Vázquez, Mercè – Oliver, Antoni – Casademont, Elisabeth (2019). Using open data to create the Catalan IATE e-dictionary. Terminology: International Journal of Theoretical and Applied Issues in Special Communication, 25(2). 175-197.

Vázquez, Mercè – Oliver, Antoni – Ubide, Georgina (2018). La terminología jurídica del IATE en català. Revista de Llengua i Dret, 69. 139-153. Access date: July, 15th, 2021. Available at: http://revistes.eapc.gencat.cat/index.php/rld/article/view/10.2436-rld.i69.2018.3010 /n69-vazquez-oliver-ubide-ca.pdf.

Sources

Catalan terminology for IATE. Access date: July, 15th, 2021. Available at:

https://www.termcat.cat/ca/diccionaris-en-linia/264.

Cercaterm. Access date: July, 15th, 2021. Available at:

https://www.termcat.cat/ca/cercaterm.

IATE. Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://iate.europa.eu/home.

Neoloteca. Access date: July, 15th, 2021. Available at:

https://www.termcat.cat/ca/neoloteca.

Polytechnic University of Catalonia. Access date: July, 15th, 2021. Available at:

https://www.upc.edu/en.

UBTERM. Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://www.ub.edu/ubterm/.

University of Barcelona. Access date: July, 15th, 2021. Available at:

https://www.ub.edu/web/portal/en/.

UPCTERM. Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://www.upc.edu/slt/upcterm/.

TERMCAT. Access date: July, 15th, 2021. Available at: https://www.termcat.cat/ca.