Un quart de segle d'estudis catalans a la Universitat de Szeged
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
L’objectiu d’aquest treball és presentar la història i els resultats dels estudis catalans a la Universitat de Szeged per commemorar els vint-i-cinc anys de la seva existència. Es detallen les circumstàncies de la seva creació dins el Departament d’Estudis Hispànics de la mateixa universitat. Es presenta l’evolució de les seves activitats docents, científiques i culturals, que mostren els esforços d’aquest centre universitari per difondre l’interès pels estudis catalans a Hongria.
Letöltések
Article Details
Accepted 2021-08-29
Published 2021-10-29
Hivatkozások
Treballs finals de llicenciatura o de grau de temes catalans al Departament d’Estudis Hispànics
Ambrus, Lili (2019). Rasgos fonéticos del español de Cataluña a través de análisis de una serie televisiva. Szeged: Universidad de Szeged.
Gajdár, Zsuzsanna (2007). Políticas lingüísticas de las Comunidades Autónomas catalanohablantes de España. Szeged: Universidad de Szeged.
Gál, Diána (2018). Análisis contrastivo del sistema fonológico del castellano y del catalán. Szeged: Universidad de Szeged.
Gyeraj, Mónika (2000). Buscando la identidad:L’Avenç. Szeged: Universidad de Szeged.
Molnár, Balázs (2016). El catalanismo contemporáneo.Szeged: Universidad de Szeged.
Nagy, Katalin (2002). Los pretéritos de indicativo en español y catalán en los siglos XIII-XIV. Szeged: Universidad de Szeged.
Panyi, Krisztina (2000). Panorama del espacio político catalán en los años 90 (1992-2000). Szeged: Universidad de Szeged.
Vincze, Diána (2016). La política lingüística y uso del catalán y castellano en Cataluña y la Comunidad Valenciana.Szeged: Universidad de Szeged.
Vass, Eszter (2000). Tirant lo Blanch. Los modelos históricos para la figura de Tirant. Szeged: Universidad de Szeged.
Zala, Anikó (1995). La situación sociolingüística actual del catalán resultado de un proceso histórico. Szeged: Universidad de Szeged.
Obres citades
Anderle, Ádám (red.) (2001). Kutatási közlemények III. A magyar-katalán kapcsolatok ezer éve. Szeged: Hispánia.
Anderle, Ádám (1996). Az aragón kapcsolat. Történelmi Szemle, 38(4). 401-411.
Anderle, Ádám (1995). Alfonso V, el Magnánimo and the Hungarian Throne. Mediterrán Tanulmányok, 6. 17-28.
Anderle, Ádám (1994). Aragóniai Konstancia a spanyol történetírásban. Világtörténet, 1994/1, 32-38.
Berta, Tibor (2018a). Nyelv és identitás: a katalán esete. Szépirodalmi Figyelő, 2018/1. 45-54.
Berta, Tibor (2018b). La falta de concordança del participi dels temps compostos en textos valencians del segle XV. Dins: Massot i Muntaner, Josep (ed.). Homenatge a Kálmán Faluba 2. Estudis de llengua i literatura catalanes. Barcelona: Publicacions de l’Abadia de Montserrat. 119-145.
Berta, Tibor (2015). On the Lack of Agreement of the Participle of Compound Tenses in Old Non Literary Catalan Texts. Studia Romanica Posnaniensia, 42(5). 23-41.
Berta, Tibor (2013). Sobre la manca de concordança del participi dels temps compostos en textos catalans antics. Dins: Bartual, Carles ‒ Déri, Balázs ‒ Faluba, Kálmán ‒ Szijj, Ildikó (eds.). Catalanística a Hongria (1971/72-2011/2012). Actes del Simposi Internacional de Catalanística. Budapest, 24-26 d’abril de 2012. Budapest: Universitat Eötvös Loránd de Budapest, Facultat de Lletres, Estudis d’Iberoromanística. 49-56.
Berta, Tibor (2011). A participium egyeztetésének elmaradása a középkori katalán összetett igeidőkben. Dins: Déri, Balázs – Menczel, Gabriella – Szijj, Ildikó (eds.). Per multos annos. Faluba Kálmán tanár úr 70. születésnapjára. Budapest: L’Harmattan. 51-62.
Berta Tibor (2001). A katalán az iberoromán nyelvek között. Dins: Anderle Ádám (red.): Kutatási közlemények III. A magyar-katalán kapcsolatok ezer éve. Szeged: Hispánia. 87-97.
Brachfeld, F. Olivér (1993). Árpád-házi Jolánta, Aragónia királynéja. Szeged: Hispanisztika Tanszék.
Faluba, Kálmán (2013). Història i periodització de la catalanística hongaresa. Dins: Bartual, Carles – Déri, Balázs – Faluba, Kálmán – Szijj, Ildikó (eds.). Catalanística a Hongria (1971/72‒2011/12). Budapest: Universitat Eötvös Loránd, Facultat de Lletres, Estudis Iberoromanística. 7-11.
Lénárt, András (2017a). Katalónia a 20. században. Rubicon, 28(11). 54-63.
Lénárt, András (2017b). Autonóm kamerával Hispániában: a mai katalán film. Filmvilág, 60(11). 42-45.
Nagy C., Katalin (2020). Plàcia a Déu ‘May it Please God’: Constructions with the Verb Plaure ‘Please’ in Medieval Catalan. Corpus Pragmatics: International Journal of Corpus Linguistics and Pragmatics, 4(3). 293-332.
Nagy C., Katalin (2019). Data and Argumentation in Historical Pragmatics. Grammaticalization of a Catalan Motion Verb Construction. Sheffield: Equinox.
Nagy C., Katalin (2018a). Történeti beszédaktus-kutatás: a középkori katalán plaure ’tetszik’ igével alkotott szerkezetekről. Jelentés és Nyelvhasználat, 5. 215-242.
Nagy C., Katalin (2018b). (Udvarias) direktívák a középkori katalánban. Dins: Berta, Tibor ‒ Csikós, Zsuzsanna ‒ Jancsó, Katalin ‒ Katona, Eszter ‒ Lénárt, András ‒ Praefort, Veronika (eds.). 25 év ‒ 25 tanulmány. 1993‒2018. Fejezetek a Hispanisztika Tanszék történetéből. 25 años ‒ 25 ensayos. Capítulos de la historia del Departamento de Estudios Hispánicos. 1993‒2018. Szeged: JatePress. 229-242.
Nagy C., Katalin (2013). A katalán „anar + főnévi igenév“ szerkezet grammatikalizációs jelentésváltozásának kezdeti szakaszáról történeti pragmatikai megközelítésben. Tesi doctoral. Manuscrit. Szeged: Universitat de Szeged.
Nagy C., Katalin (2008a). Aspecto verbal en la evolución de la construcción catalana “anar + infinitiu”. Acta Hispanica, 13. 75-96.
Nagy C., Katalin (2008b). Data in historical pragmatics: a case study on the Catalan periphrastic perfective past. Dins: Kertész, András – Rákosi, Csilla (eds.). New approaches to linguistic evidence. Pilot studies. (MetaLinguistica, vol. 22.) Frankfurt am Main: Lang. 171-197.
Nemes, Krisztina (2020). La imagen de Marruecos en la “nueva” literatura catalana o el poder de la identidad. Acta Hispanica, 25. 195-205.
Nemes, Krisztina (2018). Történelem és emlékezet a Mequinensa mítoszban: Jesús Moncada A folyók városa című regényének történelemképe (1870-1970). Tesi doctoral. Manuscrit. Szeged: Universitat de Szeged.
Nemes, Krisztina (2016). La larga transición del libro en catalán. Dins: Berta, Tibor – Csikós, Zsuzsanna – Jancsó, Katalin – Katona, Eszter – Lénárt, András – Praefort, Veronika (eds.). Transiciones: De la dictadura a la democracia. Szeged: Departamento de Estudios Hispánicos/Centro de Estudios Interamericanos. 324-335.
Nemes, Krisztina (2015). Függetlenség – Állam – Nyelv: Katalónia különös esete. Létünk, 2015/2. 117-128.
Posztós, Ildikó Piroska (2014). Hongria i hongaresos en la literatura catalana: El cas de violant d’Hongria. Treball de fi de màster. Manuscrit. Tarragona: Universitat Rovira i Virgili.
Sermann, Eszter (2021). A dokumentációhoz kapcsolódó fogalmak a Cercaterm katalán terminológiai adatbázisban. Dins: Fóris, Ágota ‒ Bölcskei, Andrea (eds.). Tartalomfejlesztés és dokumentáció: Nyelvészeti Kutatások. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem / L’Harmattan Kiadó. 247-262.
Sermann, Eszter (2020). A Neoloteca katalán terminológiai adatbázis mint a nyelvi identitás kifejezésének eszköze. Dins: Bakti, Mária ‒ Újvári, Edit (eds.). Nyelv és identitás. Szeged: Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 49-60.
Sermann, Eszter (2014). A TERMCAT Terminológiai Központ és a Cercaterm terminológiai adatbázis. Modern Nyelvoktatás, 20(4). 97-100.