Egy történelemről alkotott episztemológiai nézeteket vizsgáló kérdőív magyarországi adaptálása

Main Article Content

Kósa Maja

Absztrakt

A kutatás célja a Stoel és munkatársai (2017) által kidolgozott, történelemről alkotott episztemológiai nézeteket vizsgáló kérdőív magyarországi adaptálása. A történelemtanítás vonatkozásában, az utóbbi években egyre inkább előtérbe került a történelem értelmező jellege, amit a 2020-as Nemzeti alaptanterv is hangsúlyoz. Ezért is fontosak az episztemológiai nézetek, azaz a történelmi tudásról és annak keletkezéséről alkotott elképzelések, befolyásolják a múlt eseményeivel kapcsolatos következtetéseinket (van Boxtel & van Drie, 2018). A korábban Hollandiában alkalmazott kérdőívet 510 11. és 12. évfolyamos magyarországi gimnazista (Méletkor=17,59, SD=0,82) töltötte ki papíralapon. A mérőeszköz összesen 26 állítást tartalmazott, amelyet hatfokú Likert-skálán kellett értékelni. A feltáró faktoranalízis igazolta a naiv és árnyalt állítások közötti alapvető elkülönülést. Emellett az eredeti kutatáshoz hasonlóan, három skála létét sikerült azonosítani. A tanárok és a diákok informális visszajelzései alapján a téma és a mérőeszköz is újszerű és érdekes. Az eredmények tükrében elmondható, hogy elsősorban a kérdőív alkalmazható magyar kontextusban, elsősorban annak absztrakt, témafüggetlen állításai miatt.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Kósa, M. (2020). Egy történelemről alkotott episztemológiai nézeteket vizsgáló kérdőív magyarországi adaptálása. Iskolakultúra, 30(6), 97–109. Elérés forrás https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33398
Folyóirat szám
Rovat
Szemle

Hivatkozások

Fischerné Dárdai Ágnes (2010). Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektíva). Történelemtanítás, 1(1). http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/fischerne-dardai-agnes-tortenelemtanitas-magyarorszagon-a-xxi-szazad-elejen-helyzetkep-es-perspektiva/ Utolsó letöltés: 2020.04.13.
Greene, J. A., Sandoval, W. A. & Braten, I. (2016). Future Directions for Epistemic Cognition Research. In Greene, J. A., Sandoval, W. A. & Braten, I. (szerk.). Handbook of Epistemic Cognition. New York: Routledge. 495–510.
Hofer, B. K. & Bendixen, L. D. (2012). Personal epistemology: Theory, research, and future directions. In Harris, K. R., Graham, S. & Urdan, T. (szerk.), APA Educational Psychology Handbook, Vol. 1. Theories, Constructs, and Critical Issues. Washington, DC, American Psychological Association. 227–256. doi: 10.1037/13273-009
Jancsák Csaba (2019). A személyes narratívák és a történelemtanítás értékvilágai. In Kovács Gusztáv & Lukács Ottilia (szerk.), Az elbeszélés ereje. Pécs: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola. 7–22.
Kammerer, Y. & Stromso, H. I. (2016). Die Rolle epistemologischer Überzeugungen bei der Informationssuche und Informationsbewertung im Internet. In Mayer, A.-K. & Rosman, T. (szerk.), Denken über Wissen und Wissenschaft–Epistemologische Überzeugungen. Lengerich: Pabst Science Publishers.121–136.
Kaposi, J. (2016). Skills Development Tasks and the Development of Historical Thinking. In Fehérvári Anikó (szerk.), Curriculum, effectiveness, equity. Budapest: Hungarian Institute for Educational Research and Development. 9–22.
Kojanitz László (2013). A történelmi gondolkodás fejlesztése. Iskolakultúra, 23(2), 28–48.
Maggioni, L. (2010). Studying epistemic cognition in the history classroom: Cases of teaching and learning to think historically. PhD-értekezés. University of Maryland, College Park, Maryland. http://hdl.handle.net/1903/10797. Utolsó letöltés: 2020.04.13.
Maggioni, L., VanSledright, B., & Alexander, P. A. (2009). Walking on the Borders: A Measure of Epistemic Cognition in History. The Journal of Experimental Education, 77(3), 187–214.
Mayer, A.–K. & Rosman, T. (2016). Epistemologische Überzeugungen und Wissenserwerb in akademischen Kontexten. In Mayer, A.–K. & Rosman, T. (szerk.): Denken über Wissen und Wissenschaft. Epistemologische Überzeugungen. Lengerich: Pabst. 7–23.
Martinich, A.P. & Stroll, A. (2020.01.30.). Epistemology. In Encyclopaedia Britannica. Encyclopaedia Britannica, inc. https://www.britannica.com/topic/epistemology Utolsó elérés: 2020.04.13.
Miguel-Revilla, D., Carril-Merino, T., & Sánchez-Agustí, M. (2020). An examination of epistemic beliefs about history in initial teacher training: a comparative analysis between primary and secondary education prospective teachers, The Journal of Experimental Education. https://doi.org/10.1080/00220973.2020.1718059
Molla, T. (2010). Towards Understanding Epistemological Assumptions of History Teacher Educators: My Experience With Phenomenological Enquiry. Educational Research Journal, 25(1), 27–45.
Nagy József (2010). A személyiség kompetenciái és operációs rendszere. Iskolakultúra 7-8. 3–21.
NAT 2012. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 10635. 111/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet. Magyar Közlöny, 2012. 66. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárság, Budapest. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14004.pdf Utolsó letöltés: 2020. 04. 13.
NAT 2020. A Kormány 5/2020 (I.31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2020. 17. Budapest. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/f06f631fa3d60f9bef336bbc648efe704d0df73c/megtekintes Utolsó letöltés: 2020. 04. 13.
Sakki, I. & Pirttilä-Backman, A-M. (2019). Aims in teaching history and their epistemic correlates: a study of history teachers in ten countries, Pedagogy, Culture & Society,27 (1), 65–85. doi: 10.1080/14681366.2019.1566166
Schommer-Aikins, M. (2004). Explaining the Epistemological Belief System: Introducing the Embedded Systemic Model and Coordinated Research Approach. Educational Psychologist, 39(1), 19–29. doi:10.1207/s15326985ep3901_3
Stoel, G., Logtenberg, A., Wanksink, B., Huijgen, T., van Boxtel, C., & van Drie, J. (2017). Measuring epistemological beliefs in history education: An exploration of naïve and nuanced beliefs. International Journal of Educational Research, 83, 120–134. http://dx.doi.org/10.1016/j.ijer.2017.03.003
Stoel, G.L:, van Drie, J.P., & van Boxtel, C.A.M. (2015). Teaching towards historical expertise. Developing a pedagogy for fostering causal reasoning in history. Journal of Curriculum Studies, 47(1), 49–76. doi: 10.1080/00220272.2014.968212
Stoddard, J.D. (2010). The roles of epistemology and ideology in teachers’ pedagogy with historical ‘media’. Teachers and Teaching: theory and practice, 16(1), 153–171. doi: 10.1080/13540600903475694
Trautwein, U. & Lüdtke, O. (2007). Epistemological beliefs, school achievement, and college major: A large-scale longitudinal study on the impact of certainty beliefs. Contemporary Educational Psychology, 32(3), 348–366. doi:10.1016/j.cedpsych.2005.11.003
van Boxtel, C. & van Drie, J. (2018). Historical Reasoning: Conceptualizations and Educational Applications. In Metzger, S. A. & McArthur Harris, L. (szerk.), The Wiley International Handbook of History Teaching and Learning. New York, NY: Wiley-Blackwell. 149–176.
VanSledright, B. & Reddy, K. (2014). Changing Epistemic Beliefs? An Exploratory Study of Cognition Among Prospective History Teacher. Revista Tempo E Argumento, 6(11), 28–68. doi: 10.5965/2175180306112014028
Virta, A. (2002). Becoming a history teacher: observations on the beliefs and growth of student teachers. Teaching and Teacher Education, 18, 687–698.
Voet, M. & De Wever, B. (2016). History teachers’ conceptions of inquiry-based learning, beliefs about the nature of history, and their relation to the classroom context. Teaching and Teacher Education. 55(1), 57–67.doi: 10.1016/j.tate.2015.12.008
Yilmaz, K. (2008). Social Studies Teachers’ Conceptions of History: Calling on Historiography. Journal of Educational Research, 101(3), 158–175.
Wansink, B., Akkerman, S. & Wubbels, T. (2017). Topic variability and criteria in interpretational history teaching. Journal of Curriculum Studies, 49(5), 640–662. https://doi.org/10.1080/00220272.2016.1238107