Nem múló történelmünk Az iskolai történelemoktatási kánon ellentmondásos alapmintázata (Első rész)

Absztrakt

Bár az elmúlt százötven évben legalább tíz olyan politikai rendszerváltás történt Magyarországon, amikor látványosan eltérő ideológiák nyomán radikálisan új történelemtankönyveket kezdtek írni, mégis azt tapasztaljuk, hogy a sűrűn egymást követő tankönyvekben makacsul tartja magát a kiegyezés utáni nemzetépítő léthelyzetre megfogalmazott iskolai történelemtanítási kánon alapmintázata. Ez az állandóság azért meglepő, mert a történelemtankönyvek „korszerűsítése” közismerten nem a történettudományok új vívmányaihoz kapcsolódik, mint a természettudományok esetében, sokkal inkább a politikai kurzusok változásaihoz. A most következő írás az iskolai történelemtanítási kánon alapvető sajátosságait, állandó és változó elemeit vizsgálja. Az első részben ennek inkább a fogalmi kereteiről, a második részben pedig konkrétabb történeti megjelenési formáiról, strukturális elemeiről lesz szó. Arra természetesen itt nincs mód, hogy tételesen – valamennyi történeti korszakra lebontva – bemutassam ezeket az elemeket, így inkább csak a kánon kialakulásának idejére és a strukturális ismétlődésekre koncentráltam. Reményeim szerint az alapmintázat vizsgálata révén bizonyos mértékben betekintést nyerhetünk a politikai változások, a magyar történelmi közgondolkodás és az iskolai történelemoktatás évszázados mélyrétegeibe is.