A technológiahasználat sokféle arca és hatása a diákok teljesítményére
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A figyelemelterelés korát éljük. Naponta átlagosan 85-ször ellenőrizzük telefonunkat, a 15 éves diákok közel fele tanulás közben is bekapcsolva hagyja értesítéseit, illetve 40%-a éjszaka sem kapcsolja ki azokat. A diákok kétharmadának vonta már el figyelmét saját vagy más telefonja tanórán. Ugyanakkor a technológia módszertanilag jól felépített oktatási alkalmazása jelentős potenciállal bír, a pedagógus hatékony segítsége lehet a minél inkább személyre szabott oktatás megvalósításában. E két különböző eszközhasználat erőteljesen elkülönítendő és elkülöníthető egymástól. A bemutatásra kerülő elemzések célja, hogy tág életkori intervallumban bemutassa a diákok mindennapi mobilhasználati szokásait, annak együttjárását, hatását néhány, a tanulás szempontjából lényeges kognitív képesség (induktív gondolkodás, problémamegoldó képesség, tudáselsajátítás és tudásalkalmazás hatékonysága, vizuális memória, logikai gondolkodás és internetes információkeresési hatékonyság) fejlődésére. Az elemzésbe 24 861 1–11. évfolyamos és 4990, az ország egyik vezető egyetemére frissen felvett első évfolyamos diák kognitív teszteredményeit és válaszait vontuk be. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a diákok által egyértelműen preferált technológiai eszköz a mobiltelefon, amin kortól függetlenül leggyakrabban a Messengert, illetve a TikTokot, legkevésbé oktatással kapcsolatos alkalmazásokat (pl. Classroom) használnak. Az eszköz kismértékű, napi 1-2 órát nem meghaladó általános használata pozitív, túlzott alkalmazása egyértelműen negatív következményekkel bír kognitív képességeik fejlődésére. Az agy számára tanulási műveletet nem tartalmazó programok (pl. TikTok) kis mértékű használata is már jelentősen negatív hatást gyakorol a diákok kognitív képességeinek fejlődésére. Ugyanakkor lényeges kiemelni, hogy nem maga a technológia, hanem a használata, a nem felelős használata a problémás. A technológia megfelelő módszertannal párosított oktatási célú alkalmazása az oktatás fontos kiegészítőjeként egyértelműen pozitív hatással van a diákok fejlődésére, tanulási sikerességére.
Letöltések
Article Details
Funding data
-
Hungarian Scientific Research Fund
Grant numbers K135727 -
Magyar Tudományos Akadémia
Grant numbers KOZOKT2021-16
Hivatkozások
Csapó, B. & Molnár, G. (2017). Potential for Assessing Dynamic Problem-Solving at the Beginning of Higher Education Studies. Frontiers in Psychology, 8:2022. doi: 10.3389/fpsyg.2017.02022.
Csapó, B. & Molnár, G. (2019). Online Diagnostic Assessment in Support of Personalized Teaching and Learning: The eDia System. Frontiers in Psychology.
Habók, A., Magyar, A., & Molnár, G. (2024). Felsőoktatásba belépők szövegértésének összefüggése az olvasás iránti attitűddel és további tanulást meghatározó affektív faktorokkal (pp. 46). In. Habók, A and Nagy, M. T. (Eds.), XX. Pedagógiai Értékelési Konferencia/ 20th Conference on Educational Assessment. SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola: Szeged.
Hódi, Á., & Tóth, E. (2019). Elsőéves egyetemi hallgatók szövegértés-fejlettsége és olvasási attitűdjei. Iskolakultúra, 29(1), 55-67.
Molnár, G. & Csapó, B. (2019). A diagnosztikus mérési rendszer technológiai keretei: Az eDia online platform. Iskolakultúra, 29(4-5), 16-32.
Molnár, G. (2012). A problémamegoldó gondolkodás fejlődése: Az intelligencia és a szocioökonómiai háttér befolyásoló hatása 3–11. évfolyamon. Magyar Pedagógia, 112(1), 41-58.
Molnár, G. (2019). Nőtt az egyetemi tanulmányaikat kezdő diákok tanulási potenciálja és problémamegoldó képessége: években mérhető különbségek a diákok között. Iskolakultúra, 29(1), 3-16.
Molnár, G. és Csapó, B. (2019): A felsőoktatási tanulmányi alkalmasság értékelésére kidolgozott rendszer a Szegedi Tudományegyetemen: elméleti keretek és mérési eredmények. Educatio, 28/4, 705-717. o.
Molnár, G., & Csapó, B. (2011). Az 1–11 évfolyamot átfogó induktív gondolkodás kompetenciaskála készítése a valószínűségi tesztelmélet alkalmazásával. Magyar Pedagógia, 111(2), 127-140.
Molnár, G., & Pásztor-Kovács, A. (2015). A problémamegoldó gondolkodás mérése online tesztkörnyezetben. In: Csapó Benő & Zsolnai Anikó (Eds.), Online diagnosztikus mérések az iskola kezdő szakaszában. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 341-366.
OECD (2023). PISA 2022 Results (Volume II): Learning During – and From – Disruption. PISA, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/a97db61c-en.
OECD (2024a). Managing screen time: How to protect and equip students against distraction, PISA in Focus. No. 124, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/7c225af4-en
OECD (2024b). Students, digital devices and success, OECD Education Policy Perspectives, No. 102, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/9e4c0624-en
Pásztor, A. (2019). Induktív és kombinatív gondolkodás fejlettségének online vizsgálata egyetemi tanulmányaikat kezdő hallgatók körében. Iskolakultúra, 29(1), 42-54.
Polyakova, V., Streltsova, E., Iudin, I., & Kuzina, L. (2024). Irreversible effects? How the digitalization of daily practices has changed after the COVID-19 pandemic. Technology in Society, 76, 102447.
Schleicher, A. (2024). Digital devices in schools: detrimental distraction or secret to success? Presentation at the OECD webinar on 27 May 2024.
Tongori, Á., & Molnár, G. (2018). Az interneten való böngészés hatékonyságának vizsgálata 6-11. évfolyamos diákok körében. Magyar Pedagógia, 118(2), 105-132.