Körösök-menti holtágak hasznosítási lehetőségeinek természeti földrajzi alapjai

Main Article Content

Oláh Ferenc
Szalma Elemér

Absztrakt

Egy átfogó, a Tisza-völgy egészét érintő kutatás részeként sor került a Hármas-, a Kettős- és a Sebes-Körös menti holtágak komplex vizsgálatára is.1 Ez elsősorban a hidrobotanikai viszonyokra, a szukcessziós folyamatok jellegére irányult, amelyet megelőzött a mélyszerkezet és a felszíni vízviszonyok közötti kapcsolat feltárása. Jelen munkánkban a Körös-vidék földtani-földrajzi fejlődéstörténetének rövid vázlata után a vizsgálatba bevont holtágak elhelyezkedése, legfontosabb metrikus paramétereik, a vízellátottság stabilitási viszonyai alapján különítünk el csoportokat, amelyek térbeli elrendeződését is meghatározzuk. Ezt követően határozzuk meg a jelenlegi és lehetséges hasznosítási módok szerinti csoportokat, kiemelve a természetvédelem és a rekreáció szempontjából fontosakat. Munkánk következő szakaszában ezen holtágaknak, illetve a közelükben lévő, hozzájuk kapcsolódó tanösvényeknek az oktatás-nevelés folyamatában való felhasználhatóságát fogjuk megvizsgálni.

Article Details

Hogyan kell idézni
Oláh, F., & Szalma, E. (2022). Körösök-menti holtágak hasznosítási lehetőségeinek természeti földrajzi alapjai. Módszertani Közlemények, 62(3), 85–109. https://doi.org/10.14232/modszertani.2022.3.85-109
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Hivatkozások

Bodoky Lajos (1879): A magyarországi folyószabályozásokról, ármentesítésekről és csatornázásokról. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 13. 2. sz. 131-138.

Borsy Zoltán (1989): Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete, Földrajzi Értesítő, XXXVIII. 3-4. sz. 211-224.

Csorba Péter (2018, szerk.): Tájak. In: Kocsis Károly (főszerk.) Magyarország Nemzeti Atlasza: Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. 112-129.

Dóka Klára (1997): A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása. Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. Gyula. 43-44, 66-67, 142, 174, 184-185, 366

Dövényi Zoltán (2010, szerk.): Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI, Budapest. 179- 180, 269-270, 281-284, 289-292.

Éhn József, Bancsi István, Végvári Péter, Kovács Pál, Szító András és Szalma Elemér (2005): A bökényi duzzasztó és hajózsilip rekonstrukciójával kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatok (1999-2000). Hidrológiai Közlöny, 85. 2. sz. 32-36.

Gallacz János (1896): Monográfia a Körös-Berettyó-völgy ármentesítéséről I-II. Nagyvárad.

Kiss János és Szalma Elemér (2007): Tündérrózsák és a gravitációs tér?! Magyar Geofizika, 48. 2. sz. 56-69.

Mesterházy Attila, Szalma Elemér, Borhidi Attila és Nagy János (2011): Ac – Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete. In: Bölöni János, Molnár Zsolt és Kun András (szerk.): Magyarország élőhelyei: vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉ. MTA Ökológiai és Bota nikai Kutatóintézet (ÖBKI), Vácrátót. 24-29.

Mezősi Gábor (2011): Magyarország természetföldrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 51-54, 60-64, 64-66, 219-222.

Oláh Ferenc (2016): Ökoturisztikai lehetőségek a Hármas-Körös alsó szakaszának holtágai men tén. VIII. Országos Turisztikai Konferencia, Pécs, 2016. 10. 14. tematikus előadás

Papp Antal (1956): A Nagy- és Kis-Sárrét vidékének régi vízrajza. Közlemények a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. Debrecen. 1-8.

Pálfai Imre (1995, szerk.): Tisza-völgyi holtágak. Közlekedési, Vízügyi és Hírközlési Miniszté rium, Budapest, 108-115.

Pomogyi Piroska és Szalma Elemér (2011): Integrált Makrofita Minősítési Index (IMMI) – magyar ökológiai minősító eljárás a makrovegetáció alapján – Integrated Macrophyte Quali fying Index (IMQI) – the Hungarian ecological qualifying method ont he basis of macrovegetation. Acta Biologica Debrecina, Supplement Oecologica Hungarica, 25. 27-54.

Szalma Elemér, Bódis Katalin, Juhász Géza, Zádori Adrián, Szakál Szabolcs, Fejes Csaba, Aleksza Róbert és Pomogyi Piroska (2002): A Kiskörei tározó hínár- és mocsári növényzeté nek 1994-1998 közötti változása, a vegetáció-térképek földrajzi információs rendszer (FIR) segítségével való feldolgozása és értékelése, I. vízinövények. Hidrológiai Közlöny, 82. 1-2. sz. Különszám, 128-130.

Szalma Elemér, Borhidi Attila, Mesterházy Attila és Nagy János (2011): A24 – Lápi hínár. In: Bölöni János, Molnár Zsolt és Kun András (szerk.): Magyarország élőhelyei: vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet (ÖBKI), Vácrátót. 29-32.

Szalma Elemér, Dinka Petra, Oláh Ferenc és Karancsi Zoltán (2017a): Nymphaea-dominanciájú” élőhelyek feltöltődési szukcessziója és rehabilitációjának lehetőségei. In: Blanka Viktória és Ladányi Zsuzsanna (szerk.): Interdiszciplinális tájkutatás a XXI. században. A VII. Magyar Tájökológiai Konferencia tanulmányai. Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet, Szeged. 545-553.

Szalma Elemér, Karancsi Zoltán, Oláh Ferenc és Korom Annamária (2017b): Nymphaea- dominanciájú disztróf élőhelyek populációdinamikájának hosszú távú vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 97. Különszám, 33-39.

Szalma Elemér és Kiss János (2009): Felszínalatti vizektől függő vizes élőhelyek a Kárpát medencében (botanikai és geofizikai vizsgálatok). In: Kiss Ernő és Monostory Péter (szerk.): Bioépítészet – 2006-2008. Bába és Társai Kft., Szeged. 166-201.

Szalma Elemér és Pomogyi Piroska (2007): Integrált Makrofita Minősítési Index (IMMI), hazai módszer a VKI szerinti makrofita minősítésre - [Integrated Macrophyte Quality Index (IMQI), a home method for qualifying macrophytes according to WFD standards]. Hidroló giai Közlöny, 87. 6. sz. 129-131.

Varga György (2018, szerk.): Vizek. In: Kocsis Károly (főszerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza: Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. 70-73