The natural geographic basis of the potential for the utilisation backwaters along the rivers of the Körösök
Main Article Content
Abstract
As part of a comprehensive study of the entire Tisza Valley, a complex investigation of the Hármas-, Kettős-, and Sebes-Körös backwaters was carried out. The main focus was on the hydrobotanical conditions and the nature of the succession processes, preceded by an exploration of the relationship between the deep structure and the surface water conditions. In the present study, after a brief outline of the geological and geographic evolution of the Körös region, we will distinguish groups of the backwater branches to be studied on the basis of their location, their most important metric parameters and the stability of water supply, and also determine their spatial arrangement. We then identify the groups according to current and potential uses, highlighting those important for nature conservation and recreation. In the next stage of our work, we will examine the potential of these oxbow lakes and the associated nature trails in their vicinity for use in the educational process.
Article Details
References
Bodoky Lajos (1879): A magyarországi folyószabályozásokról, ármentesítésekről és csatornázásokról. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 13. 2. sz. 131-138.
Borsy Zoltán (1989): Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete, Földrajzi Értesítő, XXXVIII. 3-4. sz. 211-224.
Csorba Péter (2018, szerk.): Tájak. In: Kocsis Károly (főszerk.) Magyarország Nemzeti Atlasza: Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. 112-129.
Dóka Klára (1997): A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása. Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. Gyula. 43-44, 66-67, 142, 174, 184-185, 366
Dövényi Zoltán (2010, szerk.): Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI, Budapest. 179- 180, 269-270, 281-284, 289-292.
Éhn József, Bancsi István, Végvári Péter, Kovács Pál, Szító András és Szalma Elemér (2005): A bökényi duzzasztó és hajózsilip rekonstrukciójával kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatok (1999-2000). Hidrológiai Közlöny, 85. 2. sz. 32-36.
Gallacz János (1896): Monográfia a Körös-Berettyó-völgy ármentesítéséről I-II. Nagyvárad.
Kiss János és Szalma Elemér (2007): Tündérrózsák és a gravitációs tér?! Magyar Geofizika, 48. 2. sz. 56-69.
Mesterházy Attila, Szalma Elemér, Borhidi Attila és Nagy János (2011): Ac – Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete. In: Bölöni János, Molnár Zsolt és Kun András (szerk.): Magyarország élőhelyei: vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉ. MTA Ökológiai és Bota nikai Kutatóintézet (ÖBKI), Vácrátót. 24-29.
Mezősi Gábor (2011): Magyarország természetföldrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 51-54, 60-64, 64-66, 219-222.
Oláh Ferenc (2016): Ökoturisztikai lehetőségek a Hármas-Körös alsó szakaszának holtágai men tén. VIII. Országos Turisztikai Konferencia, Pécs, 2016. 10. 14. tematikus előadás
Papp Antal (1956): A Nagy- és Kis-Sárrét vidékének régi vízrajza. Közlemények a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. Debrecen. 1-8.
Pálfai Imre (1995, szerk.): Tisza-völgyi holtágak. Közlekedési, Vízügyi és Hírközlési Miniszté rium, Budapest, 108-115.
Pomogyi Piroska és Szalma Elemér (2011): Integrált Makrofita Minősítési Index (IMMI) – magyar ökológiai minősító eljárás a makrovegetáció alapján – Integrated Macrophyte Quali fying Index (IMQI) – the Hungarian ecological qualifying method ont he basis of macrovegetation. Acta Biologica Debrecina, Supplement Oecologica Hungarica, 25. 27-54.
Szalma Elemér, Bódis Katalin, Juhász Géza, Zádori Adrián, Szakál Szabolcs, Fejes Csaba, Aleksza Róbert és Pomogyi Piroska (2002): A Kiskörei tározó hínár- és mocsári növényzeté nek 1994-1998 közötti változása, a vegetáció-térképek földrajzi információs rendszer (FIR) segítségével való feldolgozása és értékelése, I. vízinövények. Hidrológiai Közlöny, 82. 1-2. sz. Különszám, 128-130.
Szalma Elemér, Borhidi Attila, Mesterházy Attila és Nagy János (2011): A24 – Lápi hínár. In: Bölöni János, Molnár Zsolt és Kun András (szerk.): Magyarország élőhelyei: vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet (ÖBKI), Vácrátót. 29-32.
Szalma Elemér, Dinka Petra, Oláh Ferenc és Karancsi Zoltán (2017a): Nymphaea-dominanciájú” élőhelyek feltöltődési szukcessziója és rehabilitációjának lehetőségei. In: Blanka Viktória és Ladányi Zsuzsanna (szerk.): Interdiszciplinális tájkutatás a XXI. században. A VII. Magyar Tájökológiai Konferencia tanulmányai. Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet, Szeged. 545-553.
Szalma Elemér, Karancsi Zoltán, Oláh Ferenc és Korom Annamária (2017b): Nymphaea- dominanciájú disztróf élőhelyek populációdinamikájának hosszú távú vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 97. Különszám, 33-39.
Szalma Elemér és Kiss János (2009): Felszínalatti vizektől függő vizes élőhelyek a Kárpát medencében (botanikai és geofizikai vizsgálatok). In: Kiss Ernő és Monostory Péter (szerk.): Bioépítészet – 2006-2008. Bába és Társai Kft., Szeged. 166-201.
Szalma Elemér és Pomogyi Piroska (2007): Integrált Makrofita Minősítési Index (IMMI), hazai módszer a VKI szerinti makrofita minősítésre - [Integrated Macrophyte Quality Index (IMQI), a home method for qualifying macrophytes according to WFD standards]. Hidroló giai Közlöny, 87. 6. sz. 129-131.
Varga György (2018, szerk.): Vizek. In: Kocsis Károly (főszerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza: Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. 70-73