A korai kötődés hatása a párválasztásra

Main Article Content

Kovács-Berta Renáta

Absztrakt

Kutatásom során a felnőtt párválasztási preferenciákra ható tényezők közül azt vizsgáltam, hogy mi alapján döntenek egy partner mellett a vizsgált személyek. Bemutatom a kötődés- és vonzalomelméleteket, melyek hatással lehetnek a kurrens romantikus kapcsolatokra. Az egyik meghatározó vonzalomelmélet szerint a gyermekkori szülői nevelési stílus hatással van a későbbi párválasztási preferenciára, vagyis az egyén olyan társat preferál, aki ellentétes nemű szülőjéhez hasonlít, amennyiben tőle gyermekkorban érzelmi melegséget tapasztalt. Az elkészített kérdőívcsomagot online felületen tettem elérhetővé. A résztvevők 58 felnőtt pár, átlagéletkorukat tekintve M = 34,87 év, kapcsolatuk átlagos hossza M = 7,5 év volt. Kutatásom során felhasználtam a Kapcsolati Elégedettség Skálát (RAS-H), a Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőívet (ECR), valamint a Szülői Bánásmód Kérdőívet (s-EMBU). Az eredmények arra engedtek következtetni, hogy bár egyértelműen nem sikerült bizonyítani a kapcsolatot a szülői nevelési stílus és a párkapcsolati kötődés között, ez nem determinálja a kapcsolattal való elégedettség mértékét. Mivel a párkapcsolati választások és preferenciák soktényezős mechanizmusokon alapszanak, így nem lehet egy az egyben elmondani, hogy ezért csak a szülői nevelési stílus a felelős.

Article Details

Hogyan kell idézni
Kovács-Berta, R. (2022). A korai kötődés hatása a párválasztásra. Módszertani Közlemények, 62(3), 24–42. https://doi.org/10.14232/modszertani.2022.3.24-42
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Hivatkozások

Ainsworth, M. D. S., Blehar, M. C., Waters, E. és Wall, S. (1978): Patterns of attachment: A psychological study of the strange situation. NJ: Erlbaum, Hillsdale.

Arrindell, W. A., Gerlsma, C., Vandereycken, W., Hageman, W. J. J. M. és Daeseleire, T. (1988): Convergent validity of the dimensions underlying the parential bonding instrument (PBI) and the EMBU. Personality and Individual Differences, 24. 3. sz. 341−350.

Arrindell, W. A., Sanavio, E., Aguilar, G., Sica, C., Hatzichristou, C., Eisemann, M., Recinos, L. A., Gaszner, P., Peter, M., Battagliese, G., Kállai, J., és van der Ende, J. (1999): The development of a short form of the EMBU: Its appraisal with students in Greece, Guatemala, Hungary and Italy. Personality and Individual Differences, 27. 4. sz. 613−628.

Bagdy Emőke (2002): Párkapcsolatok dinamikája. Animula Kiadó, Budapest.

Bartholomew, K. és Horowitz, L. M. (1991): Attachment Styles among young adults: A test of a four-category model. Journal of Personality and Social Psychology, 61. 2. sz. 226−244.

Bateson, P.P.G. (1983): Optimal outbreeding. In: Bateson, P.P.G. (Ed.): Mate Choice. Cambridge Univerity Press, Cambridge. 257−277.

Belsky, J., Steiberg, L. és Draper, P. (1991): Childhood experience, interpersonal development, and reproductive strategy: An evolutionary theory of socialization. Child Development, 62. 647−670.

Bereczkei Tamás és Csanaky András (2001): Stressful family environment, mortality, and child socialisation: Life-history strategies among adolescents and adults from unfavourable social circumstances. International Journal of Behavioral Development, 25. 6. sz. 501−508.

Bereczkei Tamás, Gyuris Petra, Köves Panna és Bernáth László (2003): Homogámia, genetikai hasonlóság, imprinting. A szülői modellek szerepe a párválasztási preferenciák kialakulásában. Magyar Pszichológiai Szemle, 58. 4. sz. 473−494.

Bereczkey Tamás és Csanaky András (1996): Mate choice, marital success, and reproduction in a modern society. Ethology and Sociobiology, 17. 23–45.

Bolhius, J. J. és Horn, G. (1992): Generalization of learned preferences in filial imprinting. Animal Behavior, 44. 185−187.

Bolhius, J. J. és Bateson, P. (1990): The importance of being frost: a primary effect in filial imprinting. Animal Behavior, 40. 472−483.

Bowlby, J. (1969): Attachment and loss: Vol. 1. Attachment. Basic Books, New York.

Bowlby, J. (1973): Attachment and loss: Vol. 2. Separation: Anxiety and anger. Basic Books, New York.

Bowlby, J. (2009): A biztos bázis. A kötődés-elmélet klinikai alkalmazásai. Animula Kiadó, Budapest.

Campbell, L., Lackenbauer, S. D. és Muise, A. (2006): When is being known or adored by romantic partners most beneficial? Self-perceptions, relationship length, and responses to partner’s verifying and enhancing appraisals. Personality and Social Psychology Bulletin, 32. 1283–1294.

Debruine, L. M. (2002): Facial resemblance enhances trust. Proceedings of Royal Society, 269.1307–1312.

Dion, K. K. és Dion, K. L. (1985): Personality, gender, and the phenomenoiogy of romantic love. In: P. Shaver (Ed.): Review of personality and social psychology. (Vol. 6).Sage, Beverly Hills. 209−239.

Dryer, D. C. és Horowith, L. M. (1997): When do opposites attract? Interpersonal complementarity versus similarity. Journal of Personality and Social Psychology, 72. 3. sz. 592−603.

Figueredo, A. J., Sefcek, J. A. és Jones, D. N. (2006): The ideal romantic partner personality. Personality and Individual Differences, 41. 431−441.

Griffin, D. and Bartholomew, K. (1994): Models of the self and other: Fundamental dimensions underlying measures of adult attachment. Journal of Personality and Social Psychology, 67. 3. sz. 430−445.

Gyuris Petra és Bereczkei Tamás (2004): Párválasztás és gyermekkori bevésődés: vizsgálatok örökbe fogadott gyermekekkel. In: László János, Kállai János és Bereczkei Tamás (szerk.): A reprezentáció szintjei. Gondolat Kiadó, Budapest. 261−274.

Gyuris Petra, Bereczkei Tamás és Járai Róbert (2010): Személyiségvonások a párválasztásban: homogámia és/vagy szexuális imprinting. Magyar Pszichológiai Szemle, 65. 1. sz. 117−132.

Hassebrauck, M. (1991): ZIP — A scale for assessment of satisfaction in close relationship. Zeitschrift Fur Sozialpsychologie, 22. 4. sz. 256−259.

Hatfield, E. (1984): The dangers of intimacy. In: V. J. Derlega (Ed.): Communication, intimacy, and close relationships. Academic Press, New York. 207−220.

Hazan, C. és Shaver, P. R. (1987): Romantic love conceptualized as an attachment process. Journal of Personality and Social Psychology, 52. 2. sz. 511−524.

Hindy, C. G. és Schwarz, J. C. (1985): „Lovesickness” in dating relationships: An attachment perspective. Paper presented at the annual convention of the American Psychological Association, Los Angeles.

Kim, K. és Smith, P.K. (1998): Retrospective survey of parental marital relations and child development. International Journal of Behavioral Development, 22. 729−751.

Martos Tamás, Sallay Viola, Szabó Tünde, Lakatos Csilla és Tóth-Vajna Rita (2014): A Kapcsolati Elégedettség Skála magyar változatának (RAS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15. 3. sz. 245−258.

Nagy Anikó, Molnár Judit, Balázs Katalin és Vágyi Petra (2013): A szülői bánásmód hatása a párválasztásra a séma-fókusz elmélet tükrében. Magyar Pszichológiai Szemle, 68. 4. sz. 713−735.

Nagy László (2005): A felnőtt kötődés mérésének új lehetősége: a Közvetlen Kapcsolatok Élményei kérdőív. Pszichológia, 25. 3. sz. 223−245.

Nowicki, S. Jr. és Manheim, S. (1991): Interpersonal complementarity and time of interaction in female relationships. Journal of Research in Personality, 25. 322−333.

Ricks, M. (1985): The social transmission of parental behavior: Attachment across generations. In: I. Bretherton és E. Waters (Eds.): Growing points in attachment theory and research, Monographs of the Society for Research in Child Development, 50. 211−230.

Rubin, Z. (1973): Liking and loving: An invitation to social psychology. Holt, Rinehart & Winston, New York.

Rutter, M. (1988): Functions and consequences of relationships: Some psychopathological considerations. In: R. A. Hinde és J. Stevenson Hinde (Eds.): Relationships within families. Clarendon Press, Oxford.

Sternberg R. J. (1986): A triangular theory of love. Psychological Review, 93. 119−135.

Tennov, D. (1979): Love and limerence: The experience of being in love. Stein & Day, New York.

Weöres Sándor (1970): A teljesség felé. Magvető Kiadó, Budapest.

Wiszewska, A., Pawlowski, B. és Boothroyd, L. G. (2007): Father-daughter relationship as a moderator of sexual imprinting: a facialmetric study. Evolution and Human Behavior, 28. 248−252