A bús kritikus, a prókátor és a tanárnő A magyar nőirodalom 19. századi történetei

Main Article Content

Mészáros Zsolt

Absztrakt

Megfigyelhető hazánkban az a gyakorlat, amely a „nőirodalmat” a múlt századfordulótól keltezi. Felmerül a kérdés, vajon a női szerzők történeti láncát jellemzik a kihagyások vagy kulturális emlékezetünket? Tanulmányban három, a nők irodalmi múltjához kapcsolódó kulcsszöveget vizsgálok meg, egy cikksorozatot (Gyulai Pál: Írónőink, 1858), egy versantológia előszavát (Zilahy Károly: Hölgyek Lantja, 1865), illetve egy kismonográfiát (Faylné Hentaller Mariska: A magyar írónőkről, 1889). A három ismertetett szövegből kiderül, hogy a magyar női írók történeti lánca folyamatos, legalább is a tárgyalt korszakban, a 1 9. században mindenképp. Ugyanakkor „második irodalomtörténetként” artikulálódnak csupán. Ez a korabeli értékelés nagyban alakította a későbbi recepció, kulturális emlékezetünk töredezettségét.

Article Details

Hogyan kell idézni
Mészáros, Zsolt. 2012. „A Bús Kritikus, a prókátor és a tanárnő: A Magyar nőirodalom 19. Századi történetei”. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 2 (3):3-12. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/33661.
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Mészáros Zsolt, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Mészáros Zsolt PhD hallgató, ELTE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola. Disszertációjának témája a Wohl-nővérek irodalmi munkássága. 2 010-től tagja a Nőírók és publikációs fórumaik a századforduló Magyarországán kutatócsoportnak (ELTE-BTK, OTKA/PD 104264). Kutatási területe a 19. századi nőirodalom és nőművészet. Ebben a témakörben rendszeresen ad elő konferenciákon (Újraírások, Budapest, 2009; Szépirodalom a sajtóban, Eger, 2010; TIGRE-szeminárium, Párizs, l’ENS, 2010; Masculin/Féminin, Lyon, 2010; III. Fiatal Művészettörténészek konferenciája, Marosvásárhely, 2 011). Zsadányi Edittel és Diera Bernadettel közösen állították össze a 20. század első felének magyar női szerzőinek bibliográfiáját (Új Magyar Irodalomtörténet, NKFP 5/0113).