Egyetemi életképek - Kis magyar patriarchátus
Main Article Content
Absztrakt
Ez alkalommal nem a fallogocentrizmus elméleti magasában szeretnék időzni, hanem az egyetemi terepen: a magyar tudomány intézményes gyakorlatait szeretném bemutatni női szemszögből. Műkedvelő antropológusként a saját évtizedes tapasztalataimat írom le, remélem sokan a sajátjukra ismernek benne. Célom az, hogy feltárjam a férfiuralom tudattalan és többé-kevésbé szándékolatlan reprodukciójának mechanizmusait egyetemi mindennapjainkban. Ezeket a személyes megfigyeléseket tudományos statisztikák támasztják alá. A hierarchikus különbségek nők és férfiak között a tudományban továbbra is fennállnak, miközben 2011-ben a diplomások többsége nő (53 %). Jellegzetes kommunikációs aktusokat és karaktereket szeretnék bemutatni és lehetséges női reakció/akció formákat, a bourdieu-i habitusok (Bourdieu 2000, 46-47) gyakorlati megnyilvánulásait. A kis magyar egyetemi patriarchátus ellenpólusaként a tudományhoz való viszonyunkat jellemző női másság létező pozitív praxisára hívom fel a figyelmet. Végül az antropológia elméleti színterére emelkedve, a mai ambivalens patriarchátus-felfogást mutatom be magyarul olvasható művekkel.