A „megkérdőjelezhetetlen áldozat” diszkurzív konstrukciója Genderrel és osztállyal kapcsolatos önreprezentációk a nemi erőszak áldozatának narratívájában

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Virágh Enikő Anna

Absztrakt

A nemi erőszakos ügyek tárgyalása (szemtanúk és bizonyítékok híján) a tárgyalótermekben és a médiában is gyakran a „Ki mond igazat?” kérdésre szűkül, ahol végső soron a vádló és a vádlott hitelessége kerül mérlegre (Phipps 2009). Mind a büntetőjogi rendszer, mind a közvélemény, mind a média határt húz az „érdemtelen” és a „megkérdőjelezhetetlen” nemi erőszak áldozat közé, ami befolyásolja az ügy megítélését, az áldozat hitelességét és ezzel a felé irányuló szimpátia és a vele vállalt szolidaritás mértékét is (Greer 2017; Phipps 2009). A megkérdőjelezhetetlen áldozatiság pedig összefüggést mutathat a nemi rendben elfoglalt pozícióval (Connell 2000; Schippers 2007), és az osztályhelyzettel is (Skeggs 1997). Tanulmányom középpontjában a Kiss László-ügyben szereplő áldozat narratívájának elemzése áll. Elemzésemben a hangsúlyt a genderrel illetve az osztállyal kapcsolatos önreprezentációk vizsgálatára helyezem. Annak bemutatására teszek kísérletet, hogy az áldozat narratívájában milyen femininitás- és osztályhelyzet-konstrukciókon keresztül teremtődik meg a megkérdőjelezhetetlen áldozat képe és ezen keresztül a hitelesség, hogyan erősítik, illetve gyengítik egymást a gender-, illetve az osztályhierarchiában elfoglalni szándékozott identitáspozíciók, végül hogyan hat vissza mindez a társadalmi nemek fennálló hierarchikus rendjére.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Virágh, Enikő Anna. 2020. „A »megkérdőjelezhetetlen áldozat« diszkurzív konstrukciója: Genderrel és osztállyal Kapcsolatos önreprezentációk a Nemi erőszak áldozatának narratívájában”. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 10 (1):114-37. https://doi.org/10.14232/tntef.2020.1.114-137.
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Virágh Enikő Anna, ELTE Szociológia Doktori Iskola

Virágh Enikő Anna az ELTE Szociológia Doktori Iskola harmadéves hallgatója. Tudományos érdeklődési területe a médiaszociológia, a társadalmi nemek szociológiája, ezen belül a nők elleni erőszak. Doktori disszertációjában a nemi erőszak és szexuális zaklatás nyilvános diskurzusokban való megjelenését kutatja nagy médianyilvánosságot kapott hazai eseteken keresztül. Korábban a Budapesti Corvinus Egyetemen Nemzetközi Kapcsolatok szakon szerzett közgazdász diplomát 2005-ben, majd az ELTE-n végzett Szociológia mesterszakon 2016-ban.