Teljesítmény és láthatóság Hogyan támogatja a Magyar Tudományos Akadémia a kutatónőket?

Article Sidebar

PDF
Megjelent: jún. 26, 2026
DOI: https://doi.org/10.14232/tntef.2026.1.1-16
Kulcsszavak:
kutatónők, teljesítmény, láthatóság, MTA, tudománypolitika

Main Article Content

Bollobás Enikő
Eötvös Loránd Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0001-7698-4665

Absztrakt

A tanulmány a teljesítményt és a láthatóságot jelöli meg a női kutatók szakmai előmenetelének két legfontosabb feltételeként, és bemutatja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia milyen intézkedéseket vezetett be e két kívánalom teljesítésének elősegítése és fokozása érdekében. Az MTA Nők a kutatói életpályán Elnöki bizottság 2017 óta fáradozik a nők kutatási feltételeinek javításán, a tudományos teljesítmény fokozásán és egyúttal megjelenítésén, a PhD-fokozat megszerzésétől az akadémikusválasztásig. E teljesítményösztönző intézkedések mellett a Bizottság több módon járult hozzá a női kutatók láthatóságának növeléséhez is: számos magyar és angol nyelvű kiadványban mutatta be a múlt női tudósainak modellként szolgáló életpályáját, konferenciákat szervezett és kutatásokat támogatott, amelyek feltárták a női kutatók helyenként tapasztalható publikációs lemaradásának okait és a hátrányok leküzdésének lehetőségeit.

Article Details

Hogyan kell idézni
Bollobás, Enikő. 2026. „Teljesítmény és láthatóság : Hogyan támogatja a Magyar Tudományos Akadémia a kutatónőket?”. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 16 (1):1-16. https://doi.org/10.14232/tntef.2026.1.1-16.
Folyóirat szám
Évf. 16 szám 1 (2026): Női tudósok, női tudások
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Bollobás Enikő, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bollobás Enikő irodalomtörténész, amerikanista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudomány főszerkesztője. Kutatási területei az amerikai és magyar irodalomtörténet, irodalomelmélet, líraelmélet, feminista stúdiumok. Egy tucat megjelent könyve között említhető a Charles Olson, Emily Dickinson és Szőcs Géza költészetéről írt monográfiája (Twayne, 1992; Balassi, 2015; Balassi, 2025), két amerikai irodalomtörténete (Osiris, 2005; Osiris, 2015), a performatív alanyképzéssel foglalkozó két elméleti munkája (They Aren’t, Until I Call Them – Performing the Subject in American Literature [Peter Lang, 2010]; Egy képlet nyomában – Karakterelemzések az amerikai és a magyar irodalomból [Balassi, 2015]), valamint a nem alanyi költészetről írt kismonográfiája (Ami szép, az nehéz – A nem alanyi költészetről [Akadémiai Kiadó, 2021]). Tanulmányai magyar és nemzetközi tudományos folyóiratokban láttak napvilágot (pl. Alföld, Americana, Filológiai Közlöny, Holmi, HJEAS, IT, ItK, Jelenkor, Kalligram, Magyar Tudomány, Műút, Nagyvilág, Pompeji, Rubicon, TNTeF, valamint American Quarterly, Arcade, Emily Dickinson Journal, Estetica, Hungarian Cultural Studies, Journal of Pragmatics, Language and Style, Modern Philology, Paideuma, Word and Image).