A fekete maszkulin flâneurség, városi hangtájképek és nemfehér nők hangjai Teju Cole Open city című regényében

Main Article Content

Mózes Dorottya

Absztrakt

Jelen cikk a fekete maszkulin flâneurség fogalmát körvonalazza: nagyvárosi környezetben vizsgálja a flâneur rasszal és genderrel összefüggő sajátos élményeit, illetve gyakorlatait. A szociolingvisztika társas-konstruktivista poszthumanista megközelítése (Pennycook 2018), a fekete- (Glissant 1989; Crawley 2017) és a hangkultúrával (Stoever 2016; LaBelle 2010, 2018; Voegelin 2010) kapcsolatos tanulmányok megkérdőjelezik a vizualitás, a látható másság kizárólagos kategorizáló szerepét, a rassz és a gender fogalmát pedig (verbális és nem verbális eszközökkel kifejezett) nyelvi, szemiotikai (Kandiah 1998), illetve szonikus (re)konstrukcióként konceptualizálják. A butleri performativitás fogalomhoz kapcsolódóan a rekonstrukció azt jelzi, hogy a beszélők alkotó nyelvi tevékenysége képes újraalkotni, átformálni az adott társadalomban érvényes ideológiai jelentéseket.  A cikk ezen értelmezési kereteket alapul véve a fekete flâneurség szonikus megalkotásának megjelenítésére és problematikájára fókuszál kortárs amerikai író Teju Cole Open City című regényében a főszereplő és narrátor figuráján keresztül. Mivel az elemzés alapvetően a fekete férfinek, Juliusnak a perspektívájára fókuszál, szükségképpen kitér a fekete és a fehér flâneur közötti különbségek komparatív vizsgálatára is. Mindezen szempontokat a városi térhez kapcsolva kutatásom a következő részkérdésekre keresi a választ: (1) mennyiben működnek a városi térben a zenei, szóbeli és más szonikus elemek olyan traumák indexeként, mint a rasszista és patriarchális elnyomás, a gyarmatosítás, az amerikai indián vagy a ruandai genocídium, a nemi erőszak; (2) hogyan találkozik a hang és a tér a rassz és a gender keresztmetszetében, mit árulhatnak el ezek a kapcsolatok a városi helyszínek és szubjektumok akusztikai és társas-társadalmi viszonyairól; (3) hogyan artikulálják a fekete flâneurnek a különböző női figurákhoz és kifejeződési formákhoz fűződő viszonyát, érzéseit a különböző szonikus elemek (a különböző zenei formák, hangok, zajok, beszédtettek és a csend).

Article Details

Hogyan kell idézni
Mózes, Dorottya. 2020. „A Fekete Maszkulin flâneurség, városi hangtájképek és nemfehér nők Hangjai Teju Cole Open City című regényében”. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 10 (2):161-83. https://doi.org/10.14232/tntef.2020.2.161-183.
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Mózes Dorottya , Debreceni Tudományegyetem

Mózes Dorottya a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézet Észak-amerikai Tanszékének adjunktusa. MA fokozatát a Duke University, USA angol tanszékén szerezte. PhD fokozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában védte meg 2018ban. 2015–2016 között óraadó a Szegedi Tudományegyetem Magyar- és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén. Főbb kutatási területei az afroamerikai és afrodiaszporikus irodalom, a posztkoloniális irodalom és elmélet, továbbá a szociolingvisztika. Szerzője Az identitás, a stílus és a performancia jelenségei a posztkoloniális angolszász regényben című monográfiának (Debreceni Egyetemi Kiadó, 2019) és társszerzője az Alkalmazott Nyelvészeti Kisszótárnak (ELTE Eötvös 2019). Tanulmányai magyar és nemzetközi folyóiratokban jelentek meg (Language, Communication, Information, University of Bucharest Review, Magyar Nyelvőr, HJEAS, Filológiai Közlöny).