A "Nyugat-Balkán" kritikai geopolitikájának térszemantikai hatásai WESTERN BALKANS – CRITICAL INTERPRETATION OF THE GEOPOLITICAL CONCEPT IN SPATIAL SEMANTICS

Abstract

A ’Nyugat-Balkán’-t, mint társadalompolitikai viszonyfogalmat közelítem meg. Az értelmezési keret kiindulópontja, hogy a térség ezen elnevezését korántsem pusztán földrajzi (objektív, tudományos), sokkal inkább geopolitikai tényezők tették indokolttá. A Nyugat-Balkán megnevezés nem földrajzi egységet jelöl, hanem minősít: az EU-képesség (demokratikus, kulturált) államok sorába emel az elhagyása. Ezen fogalom felvállalása és/vagy elutasításának sikere/-sikertelensége a tudományos diskurzusban megszokottnál némileg élesebb, de igen szemléletesebb vonalakkal próbál meg képet adni a minket körülvevő valóság fogalmi konstrukciójáról. Arra szeretnék kísérletet tenni, hogy ennek a külső szemlélők perspektívájából felsejlő „nyugat-balkániságnak” az egyes rétegeit a XXI. század elején alakító érték- és érdekstruktúrák formálódását tegyem azok mélyrétegeinek hangsúlyozásával érzékelhetővé a foglomkör geopolitikai beágyazottságának diszkurzív elemzése révén. Az elemzés Predrag Svilar posztstrukturalista, a Nyugat-Balkán diszkurzív kritikájának szentelt monográfiáját veszi lapul, de nem áll meg az ún. társadalmi/értékelkötelezett „kritikai iskolák” moralizmusánál. A normatív szemléletből csak a diagnosztikus érzékenységet tartja meg. Azt a – német rendszerelmélet társadalomföldrajzi leágazásának meglátásait követve –, a kritikai geopolitika térszemantikai kritikája révén próbálja meg (át)értelmezni, s kíván rámutatni a Balkán ’elnyugatosítása’ mentén vívott geopolitikai és tudományelméleti csaták határaira.