A pedagógiai helyzetekben rejlő szexualitás …egy mellőzött és tabusított téma értelmezési lehetőségei egy empirikus kutatás fényében

Absztrakt

Saját tanári munkám (és ennek kutatása) során azt tapasztaltam, hogy a nemi szerepek hatása és a szexualitás (bizonyos rejtett formája) gyakorlatilag folyamatosan jelen van az iskola (formálisan deszexualizált) terében, a pedagógiai helyzetekben, sőt a tanár–diák kapcsolatokban is. E téma széles körben tapasztalt tabusításával azonban, egy a pedagógiai folyamatokat (feltételezhetően) jelentősen befolyásoló tényezőt hagy figyelmen kívül mind a tudomány, mind a pedagógiai gyakorlat. E tanulmány forrásául szóló kutatás elsődlegesen feltáró jellegű volt. Tanár szakos hallgatók és gyakorló tanárok interjúztatása során, valamint saját autoetnográfiai terepnaplóm segítségével olyan pedagógiai mikrotörténéseket, tanár–diák interakciókat kerestem, melyekben rejtett, fel-felbukkanó módon kap szerepet a szexualitás. A feltárt eseteket különböző elméletek mentén közelítettem meg, elemeztem (pl. kritikai megközelítés, maszkulinitás és feminitás konstrukciója, performativitás és testhasználat stb.) A kutatás eredményei: (a) Tapasztalatok a résztvevők témához való viszonyulásával kapcsolatban. (b) Gazdag esetgyűjtemény, ennek nyomán annak felismerése, hogy nem szórványos jelenségről beszélünk. (c) A szakirodalmi megállapításokhoz empirikus tapasztalatok kapcsolása. (d) A különböző elméleti megközelítések összevetése, rendszerbe helyezése. (e) Tanulságok, következtetések megfogalmazása a pedagógiai gyakorlat számára. A kutatási eredmények hozzájárulnak a neveléselméleti tudományos tudás bővüléséhez, formálódásához. Gyakorlati haszna pedig (reményeim szerint) hogy hosszú távon e téma részét képezi majd a nevelésről való gondolkodásnak, beágyazódik a pedagógusok szakmai felkészülésébe, fontos szerepet kap a pedagógusok munkájának (ön)értékelésében, reflexiójában. Ezáltal csökkenheti az e témához köthető félreértéseket, tisztázatlan helyzeteket, valamint a tanár és diák közti rejtett hatalmi mechanizmusok jelenlétét. Mindezek által hozzájárulhat ahhoz, hogy a pedagógiai helyzetek transzparensebbek legyenek (mind a tanár, mind a diákok számára) s a pedagógiai folyamatok produktivitása, fejlesztő-nevelő hatása fejlődjön.