Óvodapedagógusok, tanítók és szülők vélekedései az iskolakészültségről
Article Sidebar
Megjelent:
szept 1, 2021
Kulcsszavak:
iskolakészültség (iskolaérettség), pedagógusok és szülői vélekedések, óvoda-iskola átmenet
Main Article Content
Absztrakt
Az óvoda-iskola átmenet jelentősen befolyásolja a gyermekek hosszú távú iskolai teljesítményét. Az iskolakez-dés sikerességéhez szükség van az óvodapedagógusok, tanítók és szülők összehangolt munkájára, amelyet befolyásol az, hogyan gondolkodnak az érintettek a gyermekek iskolakészültségéről. A nemzetközi szakiroda-lom felhívja a figyelmet a probléma fontosságára (Cappelloni, 2011; Hair és mtsai, 2006; Lin és mtsai, 2003), hazánkban ugyanakkor korábban alig vizsgálták azt (ld. Gyurcsik, 2020).
Munkánk fókuszában tehát a pedagógusok és szülők iskolakészültséggel kapcsolatos vélekedéseinek vizs-gálata áll. Kutatásunkkal – három kérdőív kidolgozásával és kismintás adatfelvételünkkel – az első lépéseket tettük meg a hazai és a nemzetközi szakirodalomban megjelölt, az iskolakészültség-mérőeszközökkel vizsgált készségek, képességek széles köréről való gondolkodás vizsgálatához. Arra mutatunk rá, mennyire tekintik fontosnak a pedagógusok és a szülők a különböző készségek, képességek adott szintjét a sikeres iskolakezdés-hez, mely területeken különböznek meglátásaik.
A nemzetközi trendhez hasonlóan a vizsgálatunkban részt vevő pedagógusok és szülők is a kognitív terüle-teknél fontosabbnak tekintik a gyerekek szociális és lelki fejlettségét, így a tanulás, tudásszerzés iránti elköte-leződésüket, feladattartásukat, az önkiszolgálást. A két vizsgált pedagóguscsoport közül az óvodapedagógusok ítélték a csoportjukba járó gyerekek nagyobb arányát nem késznek az iskolai munkára, ők a gyerekek szociális fejlettségében, feladattartásában látják a legnagyobb elmaradást.
Letöltések
Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.
Article Details
Hogyan kell idézni
Kálmán, L., & Tóth, E. (2021). Óvodapedagógusok, tanítók és szülők vélekedései az iskolakészültségről. Iskolakultúra, 31(09), 3–24. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.09.3
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány
Hivatkozások
Apró, M. (2013). A hazai iskolaérettségi vizsgálatok gyakorlata napjainkban. Iskolakultúra, 23(1), 52-71.
Cappelloni, N. L. (2011): Kindergarten Teachers’ Perceptions of Kindergarten Readiness. PhD-értekezés. University of San Francisco. http://www.californiakindergartenassociation.org/wp-content/uploads/2011/03/Cappelloni-Article1.pdf Utolsó letöltés: 2015. január 14.
Commodari, E. (2013). Preschool teacher attachment, school readiness and risk of learning difficulties. Early Childhood Research Quarterly, (28)1, 123– 133.
Csapó, B., Pásztor, A., Hódi, Á., Rausch, A. & Molnár, Gy. (2019). Impact of Early Literacy and Numeracy on Later Reading and Mathematics Achievements. EARLI 2019, Aachen, Germany. p. 16.
Csíkos, Cs. & Csapó, B. (2011). A diagnosztikus matematika felmérések részletes tartalmi kereteinek kidolgozása: elméleti alapok és gyakorlati kérdések In Csapó, B. & Szendrei, M. (Eds.), Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez. (pp. 141-168.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Csonka, Cs. (2005). Az óvoda és az iskola együttműködésének lehetőségei. Tanító, (43)6, 7-8.
Dockett, S. & Perry, B. (2002). Who’s Ready for What? Young Children Starting School. Contemporary Issues in Early Childhood, (3)1, 67-89.
Doherty, G. (1997). Zero to Six-The Basis for School Readiness. Canada: Human Resources Development.
Duncan, G., Huston A. C., Magnuson, K. & Klebanov, P. K. (2007). School Readiness and Later Achievement. Developmental Psychology, (43)6, 1428-1446.
Gerebenné V. K. & Vidákovich Tibor (1989). A differenciált beiskolázás néhány mérőeszköze. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Gill, S., Winters, D. & Friedmann, D. S. (2006). Educators’ Views of Pre-Kindergarten and Kindergarten Readiness and Transition Practices. Contemporary Issues in Early Childhood, (7)3, 213-227.
Gyurcsik, A. (2020). Az óvoda–iskola átmenet óvodapedagógusok, tanítók és szülők szemén keresztül. Gyermeknevelés, (8)3, 189-210.
Hains, A. H., Fowler, S. A., Schwartz I. S., Kottwitz, E. & Rosenkoetter S. (1989). A Comparison of Preschool and Kindergarten Teacher Expectations for School Readiness. Early Childhood Research Quarterly, (4)1, 75-88.
Hair, E., Halle, T. & Humen, E. T. (2006). Children’s school readiness in the ECLS- K: Predictions to academic, Health, and social outcomes in the first grade. Early Childhood Research Quarterly, (21)4, 431-454.
Heaviside, S. & Farris, E. (1993). Public school kindergarten teachers’ views on children’s readiness for school. Washington, DC: Department of Education. National Center for Education Statistics.
Herczog, M. (2008). A kora gyermekkori fejlődés elősegítése. In Kertesi Gábor (Ed.), Zöld könyv – A magyar közoktatás megújításáért. (pp. 33-53.). Budapest: Miniszterelnöki Hivatal.
Hódi, Á. & Tóth, E. (2016). A különböző szocioökonómiai státuszú tanulók iskolakezdéskor mért elemi alapkészségeinek és a későbbi szövegértés teljesítményének alakulása az óvodában eltöltött évek tükrében, Iskolakultúra, (26)9, 49-72.
Józsa, K. (2016). Kihívások és lehetőségek az óvodai fejlesztésben, Iskolakultúra, 26(4), 60-74.
Józsa, K., Barrett, C. K., Józsa, G. & Morgan A. G. (2019). FOCUS teszt: új, számítógép-alapú vizsgálati eszköz 3–8 éves gyermekek számára. Gyermeknevelés, 7(2-3) 111-124.
Kagan, S. L., Moore, E. & Bredekamp, S. (1995). Reconsidering children’s early development and learning: Toward common views and vocabulary. Report of the National Education Goals Panel. Washington, DC: U.S. Government Printing Office.
Kelemen, L. (2001). Képességmérés az óvodában. Hajdúböszörmény: Poliforma Kft.
Kende, A. & Illés, A. (2007). A rugalmas beiskolázás és az oktatási szakadék összefüggései. Új Pedagógiai Szemle, (57)11, 17-41.
Kis, I. (2012). Program az iskolába lépés nehézségeinek oldására (I.). Tanító, (50)1, 19-20.
Kiss, R., Hódi, Á., Tóth, E., & B. Németh, M. (2016). Egy magyar nyelvű online fonológiai tudatosság teszt reliabilitásának és validitásának vizsgálata. In Zsolnai, A., Kasik, L. (Eds.), A tanulás és nevelés interdiszciplináris megközelítése: XVI. Országos Neveléstudományi Konferencia: Program és absztraktkötet(pp. 255). Szeged: SZTE Neveléstudományi Intézet, MTA Pedagógiai Bizottság.
Kozákné, Sz. I. (2011). Tanévkezdés az első osztályban. Tanító, (69)7, 6-8.
Lin, H.-L., Lawrence, F. R. & Gorrell, J. (2003). Kindergarten teachers’ views of children’s readiness for school. Early Childhood Research Quarterly, (18)2, 225-237.
Markovits, J. (2012). Szülőknek az iskolaérettségről. Tanító, (50)4, 18-19.
Mérei, F. & Binét, Á. (1981). Gyermeklélektan. Budapest: Gondola Könyvkiadó
Nagy J., Józsa K., Vidákovich T. & Fazekasné F. M. (2004). Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. Szeged: Mozaik Kiadó.
Nagy, J. (1980). 5–6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Budapest: Akadémiai Kiadó
Nagy, J. (1986). PREFER: Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 4–7 éves gyermekek számára. Budapest: Akadémiai Kiadó.
O’Donnell, K. & Mulligan, G. (2008). Parents’ Reports of the School Readiness of Young Children from the National Household Education Surveys Program of 2007. National Center for Education Statistics. US. Department.
Pálfi, S. (2004): Az iskolakészültség megítélése és szerepe óvodáinkban I. Óvodai nevelés, (57)2, 40-43.
Pianta, R. C. & Kraft-Sayre, M. (1999). Transitioning to Kindergarten: Parents’ observations about their children transitions to kindergarten. National Association for the Education of Young Children, (54)3, 47-52.
Pintér, K. (2007). Az óvoda-iskola közötti átmenetet segítő program. Tanító, (45)1, 10-12.
Piotrkowski, C. S., Botsko, M. & Matthews, E. (2000). Parents’ and teachers’ beliefs about children’s school readiness in a high-need community. Early Childhood Research Quarterly, (15)4, 537-558.
Porkolábné, B. K. (1997). Kudarc nélkül az iskolában. Komplex óvodai prevenciós program. Budapest: Volán Humán.
Sahin, I. T., Sak, R. & Tuncer, N. (2013). A Comparison of Preschool and First Grade Teachers' views about School Readiness. Educational Sciences: Theory & Practice, (13)3, 1708-1713.
Szabó, M. (2005). Az iskolai kezdő szakasz helyzetének feltárása. Új Pedagógiai Szemle, (55) 3, 80-97.
Szabó, P. (1979). A kisiskolás. Budapest: Kossuth Könyvkiadó
Tymms, P., Jones P., Albone S. & Henderson, B. (2009). The first seven years at school. Educational Assessment, Evaluation and Accountability (21)1, 67–80.
Wesley, P. W. & Buysse, V. (2003). Making meaning of school readiness in schools and communities. Early Childhood Research Quarterly, (18)3, 351-375.
West, J., Hausken, E. G. & Collins, M. (1993). Readiness for Kindergarten: Parents and Teachers belifes. Washington, DC: National Center for Education Statistics.
Zombori, J. (1998). Bevezetés az iskolai életbe. Tanító, (36)7, 17-21.
Cappelloni, N. L. (2011): Kindergarten Teachers’ Perceptions of Kindergarten Readiness. PhD-értekezés. University of San Francisco. http://www.californiakindergartenassociation.org/wp-content/uploads/2011/03/Cappelloni-Article1.pdf Utolsó letöltés: 2015. január 14.
Commodari, E. (2013). Preschool teacher attachment, school readiness and risk of learning difficulties. Early Childhood Research Quarterly, (28)1, 123– 133.
Csapó, B., Pásztor, A., Hódi, Á., Rausch, A. & Molnár, Gy. (2019). Impact of Early Literacy and Numeracy on Later Reading and Mathematics Achievements. EARLI 2019, Aachen, Germany. p. 16.
Csíkos, Cs. & Csapó, B. (2011). A diagnosztikus matematika felmérések részletes tartalmi kereteinek kidolgozása: elméleti alapok és gyakorlati kérdések In Csapó, B. & Szendrei, M. (Eds.), Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez. (pp. 141-168.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Csonka, Cs. (2005). Az óvoda és az iskola együttműködésének lehetőségei. Tanító, (43)6, 7-8.
Dockett, S. & Perry, B. (2002). Who’s Ready for What? Young Children Starting School. Contemporary Issues in Early Childhood, (3)1, 67-89.
Doherty, G. (1997). Zero to Six-The Basis for School Readiness. Canada: Human Resources Development.
Duncan, G., Huston A. C., Magnuson, K. & Klebanov, P. K. (2007). School Readiness and Later Achievement. Developmental Psychology, (43)6, 1428-1446.
Gerebenné V. K. & Vidákovich Tibor (1989). A differenciált beiskolázás néhány mérőeszköze. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Gill, S., Winters, D. & Friedmann, D. S. (2006). Educators’ Views of Pre-Kindergarten and Kindergarten Readiness and Transition Practices. Contemporary Issues in Early Childhood, (7)3, 213-227.
Gyurcsik, A. (2020). Az óvoda–iskola átmenet óvodapedagógusok, tanítók és szülők szemén keresztül. Gyermeknevelés, (8)3, 189-210.
Hains, A. H., Fowler, S. A., Schwartz I. S., Kottwitz, E. & Rosenkoetter S. (1989). A Comparison of Preschool and Kindergarten Teacher Expectations for School Readiness. Early Childhood Research Quarterly, (4)1, 75-88.
Hair, E., Halle, T. & Humen, E. T. (2006). Children’s school readiness in the ECLS- K: Predictions to academic, Health, and social outcomes in the first grade. Early Childhood Research Quarterly, (21)4, 431-454.
Heaviside, S. & Farris, E. (1993). Public school kindergarten teachers’ views on children’s readiness for school. Washington, DC: Department of Education. National Center for Education Statistics.
Herczog, M. (2008). A kora gyermekkori fejlődés elősegítése. In Kertesi Gábor (Ed.), Zöld könyv – A magyar közoktatás megújításáért. (pp. 33-53.). Budapest: Miniszterelnöki Hivatal.
Hódi, Á. & Tóth, E. (2016). A különböző szocioökonómiai státuszú tanulók iskolakezdéskor mért elemi alapkészségeinek és a későbbi szövegértés teljesítményének alakulása az óvodában eltöltött évek tükrében, Iskolakultúra, (26)9, 49-72.
Józsa, K. (2016). Kihívások és lehetőségek az óvodai fejlesztésben, Iskolakultúra, 26(4), 60-74.
Józsa, K., Barrett, C. K., Józsa, G. & Morgan A. G. (2019). FOCUS teszt: új, számítógép-alapú vizsgálati eszköz 3–8 éves gyermekek számára. Gyermeknevelés, 7(2-3) 111-124.
Kagan, S. L., Moore, E. & Bredekamp, S. (1995). Reconsidering children’s early development and learning: Toward common views and vocabulary. Report of the National Education Goals Panel. Washington, DC: U.S. Government Printing Office.
Kelemen, L. (2001). Képességmérés az óvodában. Hajdúböszörmény: Poliforma Kft.
Kende, A. & Illés, A. (2007). A rugalmas beiskolázás és az oktatási szakadék összefüggései. Új Pedagógiai Szemle, (57)11, 17-41.
Kis, I. (2012). Program az iskolába lépés nehézségeinek oldására (I.). Tanító, (50)1, 19-20.
Kiss, R., Hódi, Á., Tóth, E., & B. Németh, M. (2016). Egy magyar nyelvű online fonológiai tudatosság teszt reliabilitásának és validitásának vizsgálata. In Zsolnai, A., Kasik, L. (Eds.), A tanulás és nevelés interdiszciplináris megközelítése: XVI. Országos Neveléstudományi Konferencia: Program és absztraktkötet(pp. 255). Szeged: SZTE Neveléstudományi Intézet, MTA Pedagógiai Bizottság.
Kozákné, Sz. I. (2011). Tanévkezdés az első osztályban. Tanító, (69)7, 6-8.
Lin, H.-L., Lawrence, F. R. & Gorrell, J. (2003). Kindergarten teachers’ views of children’s readiness for school. Early Childhood Research Quarterly, (18)2, 225-237.
Markovits, J. (2012). Szülőknek az iskolaérettségről. Tanító, (50)4, 18-19.
Mérei, F. & Binét, Á. (1981). Gyermeklélektan. Budapest: Gondola Könyvkiadó
Nagy J., Józsa K., Vidákovich T. & Fazekasné F. M. (2004). Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. Szeged: Mozaik Kiadó.
Nagy, J. (1980). 5–6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Budapest: Akadémiai Kiadó
Nagy, J. (1986). PREFER: Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 4–7 éves gyermekek számára. Budapest: Akadémiai Kiadó.
O’Donnell, K. & Mulligan, G. (2008). Parents’ Reports of the School Readiness of Young Children from the National Household Education Surveys Program of 2007. National Center for Education Statistics. US. Department.
Pálfi, S. (2004): Az iskolakészültség megítélése és szerepe óvodáinkban I. Óvodai nevelés, (57)2, 40-43.
Pianta, R. C. & Kraft-Sayre, M. (1999). Transitioning to Kindergarten: Parents’ observations about their children transitions to kindergarten. National Association for the Education of Young Children, (54)3, 47-52.
Pintér, K. (2007). Az óvoda-iskola közötti átmenetet segítő program. Tanító, (45)1, 10-12.
Piotrkowski, C. S., Botsko, M. & Matthews, E. (2000). Parents’ and teachers’ beliefs about children’s school readiness in a high-need community. Early Childhood Research Quarterly, (15)4, 537-558.
Porkolábné, B. K. (1997). Kudarc nélkül az iskolában. Komplex óvodai prevenciós program. Budapest: Volán Humán.
Sahin, I. T., Sak, R. & Tuncer, N. (2013). A Comparison of Preschool and First Grade Teachers' views about School Readiness. Educational Sciences: Theory & Practice, (13)3, 1708-1713.
Szabó, M. (2005). Az iskolai kezdő szakasz helyzetének feltárása. Új Pedagógiai Szemle, (55) 3, 80-97.
Szabó, P. (1979). A kisiskolás. Budapest: Kossuth Könyvkiadó
Tymms, P., Jones P., Albone S. & Henderson, B. (2009). The first seven years at school. Educational Assessment, Evaluation and Accountability (21)1, 67–80.
Wesley, P. W. & Buysse, V. (2003). Making meaning of school readiness in schools and communities. Early Childhood Research Quarterly, (18)3, 351-375.
West, J., Hausken, E. G. & Collins, M. (1993). Readiness for Kindergarten: Parents and Teachers belifes. Washington, DC: National Center for Education Statistics.
Zombori, J. (1998). Bevezetés az iskolai életbe. Tanító, (36)7, 17-21.