Diverzitás és inklúzió jellemzői a Pécsi Tudományegyetemen - egy helyzetfelmérő kutatás tükrében
Main Article Content
Absztrakt
Tanulmányunk támaszkodik azokra a hazai és nemzetközi vizsgálatokra, melyek bemutatják, miként vált a felsőoktatás jellemzőjévé a diverzitás, és ezzel összefüggésben tárgyalja az inkluzivitás kiépülésének gyakorlatát. Helyzetfeltáró kutatásunk során az inklúzió folyamatelvű modelljét alkalmazva arra voltunk kiváncsiak, hogy mi jellemzi a különböző hallgatói csoportokat a bemenet (bejutási lehetőségek), a folyamat (sikeres előrehaladás) és a kimenet (eredményességi mutatók) szempontjából a Pécsi Tudományegyetemen. Elemzésünk a 2010 és 2019 között képzéssel rendelkező hallgatókra (N = 68 602) és képzésekre (N = 83 067) terjedt ki, és a Neptunban elérhető adatokon alapult. Az elemzés háttérváltozója a diverz tanulói csoportok (előnyben részesítettek: tanulási-pszichés zavarosok, fogyatékosok, hátrányos helyzetűek, továbbá külföldiek), a kapott juttatások (ösztöndíj, kollégium) és az adott képzés státusza. Eredményeink idősorosan és karokra lebontva mutatnak rá a bemenet oldaláról bizonyos hallgatói csoportok visszaszorulására (pl. hátrányos helyzetűek), illetve létszámnövekedésére (külföldiek). Láthatóvá vált a különböző juttatások támogató ereje az előrehaladás során. A diplomaszerzési adatok alapján megállapítható, hogy minél magasabb fokú a képzés, annál hosszabb ideig és annál kevésbé sikeresen teljesítenek a bemenet során előnyben részesített hallgatói csoportok – rámutatva az intézményi inkluzivitás fejlesztésének szükségességére. Jelen kutatás az elemzett adatbázis legszembetűnőbb tendenciáira fókuszált, azonban az adatbázis további lehetőségeket rejt a vizsgált csoportok tanulási életútjának fókuszáltabb nyomon követésére, a fentiekben leírtak mögött meghúzódó okok egy részének feltárására is.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Arató Ferenc és Varga Aranka (2018). Befogadó Egyetem. In Pusztai Gabriella & Szigeti Fruzsina (szerk.), Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. 189-206.
Bailey, M. & Dynarski, S. (2011). Gains and Gaps: Changing Inequality in U.S. College Entry and Completion. Cambridge, National Bureau of Economic Research. DOI: 10.3386/w17633
Burgstahler, S. (2015). Universal Design of Higher Education: From Principles to Practice. Second edition. Boston, Harvard Education Press.
Chang, M. J., Mastin, A. W., & Kim, D. (2004). Cross-racial interaction among undergraduates: Some consequences, causes, and patterns. Research in Higher Education, 45, 529-553. DOI: 10.1023/B:RIHE.0000032327.45961.33
Chang, M. J. (2001). Is it More than about Getting Along? The Broader Educational Implications of Reducing Students’ Racial Biases. Journal of College Student Development, 42(2), 93-105.
Casey, L. (2016). The Casey Review: A Review into Opportunity and Integration. London: Department for Communities and Local Government. https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/575973/The_Casey_Review_Report.pdf Utolsó letöltés: 2021.03.19.
Cooper, M. (2010, szerk.). Changing the Culture of the Campus: Towards an Inclusive Higher Education – Ten Years on. European Access Network, London, UK.
Derényi András (2014). A felsőoktatás nemzetköziesítése: globális pillanatkép. In Veroszta Zsuzsanna (szerk.), A mozgás tere. A magyar felsőoktatás és a nemzetközi mobilitási folyamatok. Campus Hungary. Balassi Intézet. Budapest. 11-52.
Dezső Renáta (2015). Plurális intelligencia-koncepciók, tanulásközpontú pedagógiai megközelítések és az inkluzivitás összefüggései. In Arató Ferenc & Varga Aranka (szerk.), Befogadó Egyetem. Az akadémiai kiválóság fejlesztése az inklúzió szempontjainak érvényesítésével. Autonómia és Felelősség Tanulmánykötetek III. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi intézet. 75-88.
European Universities Association (2020). Internationalisation in learning and teaching. Thematic Peer Group Report. European University Association asbl. Brussels.Forray R. Katalin és Varga Aranka (2011). Inklúzió a felsőoktatásban. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pécs.Guo, S. & Jamal, Z. (2007). Nurturing Cultural Diversity in Higher Education: A Critical Review of Selected Models. Canadian Journal of Higher Education, 37(2), 27-49. Harris, T. N. & Lee, C. N. (2019). Advocate-mentoring: a communicative response to diversity in higher education, Communication Education, 68 (1) 103-113. DOI: 10.1080/03634523.2018.1536272
Hegedűs Roland (2020). Kompetenciák-Hátrányok-Térségek. Avagy honnan s hogyan jutnak el a hátrányos helyzetűek a felsőoktatásba? Debreceni Egyetemi Kiadó. Debreceni Egyetem.
Híves Tamás & Kozma Tamás (2014). Az expanzió vége? Educatio, 23.(2) 239-252.Hurtado S., Alvarez C. L., Guillermo W. Ch., Cuellar M. & Arellano L. (2012). A Model for Diverse Learning Environments the Scholarship on Creating and Assessing Conditions for Student Success. In: Smart J. C., Paulsen M. B. (szerk.), Higher Education: Handbook of Theory and Research, Higher Education: Handbook of Theory and Research 27. Springer Science and Business Media B.V. 41-122.
Knight, J. (2008). Higher education in turmoil. The changing world of internationalisation. Rotterdam, the Netherlands: Sense Publishers.
Kéri Katalin (2015). Befogadás és/vagy kirekesztés a régi egyetemeken. In. Arató Ferenc & Varga Aranka (szerk.), Befogadó Egyetem. Az akadémiai kiválóság fejlesztése az inklúzió szempontjainak érvényesítésével. Autonómia és Felelősség Tanulmánykötetek III. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi intézet. 219-229.
Lannert, J. & Derényi, A. (2020). Internationalization in Hungarian higher education. Recent developments and factors of reaching better global visibility. Hungarian Education Research Journal, 10(4), 346-369 DOI: 10.1556/063.2020.00034
Lombardi, A.; Murray, C. & Dallas, B. (2013). University Faculty Attitudes Toward Disability and Inclusive Instruction: Comparing Two Institutions. Journal of Postsecondary Education and Disability, 26(3), 221-232
Magnus, C. D., Lundin, M. (2016). Challenging norms: University students’ views on heteronormativity as a matter of diversity and inclusion in initial teacher education. International Journal of Educational Research, 79, 76-85. DOI: 10.1016/j.ijer.2016.06.006
Malota Erzsébet (2016). Hallgatói véleményfelmérés. Magyarország és a magyar felsőoktatás a külföldi hallgatók szerint. Budapest. Tempus Közalapítvány
May, H. & Bridger, K. (2010). Developing and Embedding Inclusive Policy and Practice in Higher Education. York, The Higher Education Academy.
Milem, J., Chang, M. & Antonio, A. (2005). Making Diversity Work: A Researched Based Perspective. Washington (DC), Association of American Colleges and Universities.
Polónyi István (2014). Régi, új felsőoktatási expanzió. Educatio. 2. 1-21.
Schiffer Csilla (2011). Inkluzív iskolák fejlesztése. PhD-értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Pedagógiai Pszichológiai Kar. Neveléstudományi Doktori Iskola. https://www.ppk.elte.hu/file/nagyne_schiffer_csilla_dissz.pdf Utolsó letöltés: 2021.03.10.
Széll Krisztián (2016). Külföldi támogatási gyakorlatok. In A felsőoktatás szociális dimenziója- Hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése és részvétele a felsőoktatásban című kutatás. Tempus Közalapítvány.
Tempus Közalapítvány (2018). Nemzetközi hallgatók a hazai felsőoktatási intézményekben. Vezetői összefoglaló. Tempus Közalapítvány.
Varga Aranka (2015). Hátrányos helyzet és iskolarendszer. In: Kozma T., Kiss V.Á., Jancsák Cs. & Kéri K. (szerk.): Tanárképzés és oktatáskutatás. HERA, Debrecen, 621-633
Varga Aranka, Deli Kitti és Fodor Bálint (2019). A felsőoktatás befogadóvá válásának szemléleti kerete és gyakorlati megvalósítása a Pécsi Tudományegyetemen. Educatio, 28(4) 755-766. DOI: 10.1556/2063.28.2019.4.7
Varga Aranka, Vitéz Kitti, Orsós István, Fodor Bálint és Horváth Gergely (2020). Diverzitás és inklúzió a felsőoktatásban. Educatio 29(3), 449-464. DOI: 10.1556/2063.29.2020.3.8
Williams, D. A., Joseph, B. B. & Shederick, A. Mc. (2005). Toward a Model of Inclusive Excellence and Change in Postsecondary Institutions. Washington (DC), Association of American Colleges and Universities.