A jog védőháló vagy fenyegetés? Jelenlegi és leendő tanárok, valamint diákok vélekedése a jogról

Absztrakt

A tanulmány egy olyan kismintás (n = 39) kutatást mutat be, amely tanárok, tanárjelöltek és középiskolai tanulók között mérte a joghoz való viszonyt. A kutatás jól illeszkedik abba a nemrég indult folyamatba, amely az iskola világának szereplői körében kívánja joggal való kapcsolatukat feltérképezni. Ezek a kutatások – ahogy a jelen tanulmányban bemutatott is – túlmutatnak az egyszerű jogismeret-vizsgálaton, és alapvetően az iskola világának szereplői jogról alkotott képére, joghoz való viszonyulására kíváncsiak. E jelenség feltárása korunkban kiemelten hangsúlyossá vált, hiszen a digitalizáció és globalizáció együttesen feloldotta a korábbi társadalmi kereteket, amely hatást a pandémia csak felerősítette. Míg az megelőző időszakokban a jog stabil képződményként igazodási pontot jelentett, a mai dinamikus, sokszor hektikus változások következtében a továbbra is szilárd, közmegegyezéses alapelvek kínálnak iránymutatást. A tanulmányban is hivatkozott kutatások alátámasztják, hogy a korábban tapasztaltalttól eltérően a társadalmi (családi) státusznak szerepe van a joghoz való viszony formálásában, ezért az iskolának kell betölteni az ennek hiányosságából keletkező űrt. Ennek sikeréhez azonban a pedagógusok és az iskola mély és következetes alapjogi tudatossága elengedhetetlen. A kutatás az ennek feltáráshoz vezető első lépések egyike. A kutatás ennek érdekében két lépcsőben, egyrészt általános attitűdmérésként kérdőíves vizsgálatot valósított meg, másrészt három, az iskolai belső szabályozáson túlmutató jogi kérdéseket is felvető olyan történet kapcsán kérdezte a válaszadókat, amely történetekben egyre nagyobb lesz a norma (erkölcsi szabály) és a jogi parancs közötti feszültség.