A professzori szerepek történeti különbözőségei – a magánjogi jogalkotás esete

Article Sidebar

PDF
Megjelent: máj 16, 2024
DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.6.49
Kulcsszavak:
egyetem, jogászképzés, szokásjog, írott jog, jogász professzor

Main Article Content

Pétervári Kinga
ELTE GTK
https://orcid.org/0000-0002-2669-9257

Absztrakt

Hagyományos elképzelés a magyar jogtudományban, hogy a magyar jog – a némethez hasonlóan – jogtudósok által fejlesztett jog, ún. Professorenrecht. E tétel szerint a jogászprofesszoroknak, azaz az egyetemi elitnek lenne a legnagyobb befolyása a jogalkotásban. Az alábbiakban a jogászprofesszorokról, befolyásukról és szerepükről lesz szó a magánjogi jogalkotásban egyfelől történeti (1989-ig), másfelől szociológiai szempontból. Kétségtelen, hogy az egyetemi jogi elitnek a legnagyobb a szociológiai esélye arra, hogy az elvárt (jog) tudományosságot, az igényelt objektivitást vagy legalábbis racionalitást (indokolást) vagy hatékonyságot a jogrendszerben a tudományosság köntösébe bújtatva biztosítani tudja saját érdekeit. Az én tézisem ezzel szemben az, hogy az egyetemi elit befolyása ugyan nem kérdőjelezhető meg, a helyzet azonban ettől sokkal összetettebben alakult a magyar történelem során, nem utolsósorban éppen a magyar – egyetemi – jogászképzés kései bevezetése, illetve kései elterjedése miatt.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Petervari, K. (2024). A professzori szerepek történeti különbözőségei: – a magánjogi jogalkotás esete. Iskolakultúra, 34(6), 49–59. https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.6.49
Folyóirat szám
Évf. 34 szám 6 (2024)
Rovat
Tematikus blokk: A MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Neveléstörténeti Albizottság 2023. évi konferenciájának anyagából

Hivatkozások

A Ptk. Tervezetének vitája az Állam- és Jogtudományi Intézetben (1958). Jogtudományi Közlöny 13, 3-4. szám 129-32.

Asztalos László (1970). A magyar burzsoá magánjog rövid története. Polgári jogi tanulmányok. ELTE ÁJK Polgári jogi tanszék.

Bilét, Menyhért (1924). A redintegrációról. Jogtudományi Közlöny. március.

Fleck Zoltán (2004). Szociológia jogászoknak. Budapest, Napvilág Kiadó.

Georch, Ettre-Karchai Illés (1804-1806). Honnyi törvények. Vols. 1-2. Posony.

Hamza Gábor (2005). Vécsey Tamás és a jogi szemináriumok. Jogtörténeti Szemle. Különszám 12-21.

Hesselink, M. W. (2002). Essays on the Future of Private Law in Europe. The Hague. Kluewer Law International.

Homoki-Nagy Mária (2007). Az Osztrák Polgári Törvénykönyv és a kiegyezés. Jogtörténeti Szemle 3. 16-24.

Homoki-Nagy Mária (2009). Az öröklési jog szabályai az Mtj. tükrében. Jogtudományi Közlöny 18-23.

Horváth Pál (2005). Tudós elmék és eredmények a hazai modern jogi tudományosság ki-fejlődésében. Jogtörténeti Szemle. Különszám 21-26.

Lengyel László (1986). (szerk). Fordulat és reform. Budapest. Pénzügy¬kutató.

Menyhárd Attila (2015). A polgári jog tudománya Magyarországon. In: A jog tudománya. Jakab András és Menyhárd Attila (szerk) Budapest. HVG-Orac 218-60.

Mezey Barna (2002). Wlassics Gyula, a büntetőjog és a bűnvádi perjog professzora. In: Kapiller Imre (szerk) Wlassics Gyula és kora 1852¬-1937. Zalaegerszeg: Millecentenáriumi Közalapítvány, 60-78.

Mezey Barna (2005). A jogászképzés változásai. Jogtörténeti Szemle. Különszám 1-3.

Mezey Barna (2007). A kiegyezés jogpolitikájának kialakítása (Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter reformprogramja). Jogtörténeti Szemle 3. 31-42.

Mezey Barna (2012). Jogalkotás a 16-19. századi Magyarországon. Rubicon 1-2. szám 76-81.

Nagy Péter Tibor (2023). Az oktatástörténetírás útjai a 2020-as években. Kézirat. Budapest.

Ráth György (1861). Az Országbírói Értekezlet a törvénykezés tárgyában. Pest: Landerer és Heckenast.

Samu Mihály (1986). Állam- és Jogelmélet I-II. Budapest.Tankönyvkiadó Vállalat.

Sárközy Tamás (2007). A szocializmus, a rendszerváltás és az új kapitalizmus gazdasági civiljoga 1945¬-2005. Budapest. HVG-Orac.

Sárközy Tamás (2011). A jog szerepe a gazdaságban. Magyar Tudomány. 5 535-40.

Schepel, H. (2004). Professorenrecht? The Field of European Private Law. In Schepel, H. & Jettinghoff, A. (szerk) In Lawyers’ Circles: Lawyers and European Legal Integration. 115–24. The Hague: Elsevier Reed.

Stein, P. (2005). A római jog Európa történetében. Budapest. Osiris Kiadó.

Szűcs Jenő (1984). Nemzet és történelem. Budapest. Gondolat Kiadó.

Szuromi, Szabolcs (2005). "A középkori egyetemek létrejöttének és az egyetemi oktatás meg- születésének sajátosságai" Jogtörténeti Szemle. Különszám 3-7.

Vékás Lajos (2001). Egy új polgári törvénykönyv történelmi időszerűségéről, Magyar Tudomány 12.

Verebics János (2017). A többi néma csend. A száz éve született Világhy Miklós pályaképe. In Emlékülés Világhy Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából. Budapest: Magyar Jogászegyleti Értekezések.