Historical differences of professors' roles The case of civil law legislation

Main Article Content

Abstract

Traditionally, it is a generally accepted idea in the Hungarian jurisprudence that Hungarian law - like German law - is developed by legal scholars, i.e. a so-called Professorenrecht. Accordingly, law professors, i.e. the university elite, would have the greatest influence in the legislating process. This paper discusses the influence and role of law professors in the civil law legislation both from a historical (until 1989) and from a sociological point of view. Undoubtedly, the university elite of law professors has the greatest sociological chance to ensure its own interests by hiding it behind arguments, neutrality requirements or reasoning about justification and efficiency in the legal system under the guise of science. My thesis, however, is that whereas the influence of the university elite cannot be questioned, the situation is much more complex in the course of Hungarian history, not least because of the late introduction and spread of the professional university legal education in Hungary.

Downloads

Download data is not yet available.

Article Details

How to Cite
Petervari, K. (2024). Historical differences of professors’ roles: The case of civil law legislation. Iskolakultúra, 34(6), 49–59. https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.6.49
Section
Tematikus blokk: A MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Neveléstörténeti Albizottság 2023. évi konferenciájának anyagából

References

A Ptk. Tervezetének vitája az Állam- és Jogtudományi Intézetben (1958). Jogtudományi Közlöny 13, 3-4. szám 129-32.

Asztalos László (1970). A magyar burzsoá magánjog rövid története. Polgári jogi tanulmányok. ELTE ÁJK Polgári jogi tanszék.

Bilét, Menyhért (1924). A redintegrációról. Jogtudományi Közlöny. március.

Fleck Zoltán (2004). Szociológia jogászoknak. Budapest, Napvilág Kiadó.

Georch, Ettre-Karchai Illés (1804-1806). Honnyi törvények. Vols. 1-2. Posony.

Hamza Gábor (2005). Vécsey Tamás és a jogi szemináriumok. Jogtörténeti Szemle. Különszám 12-21.

Hesselink, M. W. (2002). Essays on the Future of Private Law in Europe. The Hague. Kluewer Law International.

Homoki-Nagy Mária (2007). Az Osztrák Polgári Törvénykönyv és a kiegyezés. Jogtörténeti Szemle 3. 16-24.

Homoki-Nagy Mária (2009). Az öröklési jog szabályai az Mtj. tükrében. Jogtudományi Közlöny 18-23.

Horváth Pál (2005). Tudós elmék és eredmények a hazai modern jogi tudományosság ki-fejlődésében. Jogtörténeti Szemle. Különszám 21-26.

Lengyel László (1986). (szerk). Fordulat és reform. Budapest. Pénzügy¬kutató.

Menyhárd Attila (2015). A polgári jog tudománya Magyarországon. In: A jog tudománya. Jakab András és Menyhárd Attila (szerk) Budapest. HVG-Orac 218-60.

Mezey Barna (2002). Wlassics Gyula, a büntetőjog és a bűnvádi perjog professzora. In: Kapiller Imre (szerk) Wlassics Gyula és kora 1852¬-1937. Zalaegerszeg: Millecentenáriumi Közalapítvány, 60-78.

Mezey Barna (2005). A jogászképzés változásai. Jogtörténeti Szemle. Különszám 1-3.

Mezey Barna (2007). A kiegyezés jogpolitikájának kialakítása (Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter reformprogramja). Jogtörténeti Szemle 3. 31-42.

Mezey Barna (2012). Jogalkotás a 16-19. századi Magyarországon. Rubicon 1-2. szám 76-81.

Nagy Péter Tibor (2023). Az oktatástörténetírás útjai a 2020-as években. Kézirat. Budapest.

Ráth György (1861). Az Országbírói Értekezlet a törvénykezés tárgyában. Pest: Landerer és Heckenast.

Samu Mihály (1986). Állam- és Jogelmélet I-II. Budapest.Tankönyvkiadó Vállalat.

Sárközy Tamás (2007). A szocializmus, a rendszerváltás és az új kapitalizmus gazdasági civiljoga 1945¬-2005. Budapest. HVG-Orac.

Sárközy Tamás (2011). A jog szerepe a gazdaságban. Magyar Tudomány. 5 535-40.

Schepel, H. (2004). Professorenrecht? The Field of European Private Law. In Schepel, H. & Jettinghoff, A. (szerk) In Lawyers’ Circles: Lawyers and European Legal Integration. 115–24. The Hague: Elsevier Reed.

Stein, P. (2005). A római jog Európa történetében. Budapest. Osiris Kiadó.

Szűcs Jenő (1984). Nemzet és történelem. Budapest. Gondolat Kiadó.

Szuromi, Szabolcs (2005). "A középkori egyetemek létrejöttének és az egyetemi oktatás meg- születésének sajátosságai" Jogtörténeti Szemle. Különszám 3-7.

Vékás Lajos (2001). Egy új polgári törvénykönyv történelmi időszerűségéről, Magyar Tudomány 12.

Verebics János (2017). A többi néma csend. A száz éve született Világhy Miklós pályaképe. In Emlékülés Világhy Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából. Budapest: Magyar Jogászegyleti Értekezések.