Rózsa a holdudvaron. A rózsa szimbolikája József Attila költészetében Géczi János 70. születésnapjára

Main Article Content

Mrázik Julianna

Absztrakt

A tanulmány József Attila egyes költeményeit a „rózsás” versein keresztül vizsgálja. Célja az, hogy a versek létrejöttét körülvevő életeseményeket és szentimentelemzést felhasználva egy, ez ideig egészében feltáratlan, kevéssé elemzett pályaívet rajzoljon meg. Az értelem és érzelmek kettősének kölcsönhatása, különösen a rózsa motívumán keresztül, mélyebb és másabb betekintést nyújt József Attila költészetébe. A tanulmány az elején bevezeti az olvasót a „rózsás” versek világába, majd fokozatosan mutatja be a versek és a költő életének összefüggéseit. A rózsa motívumát széles körben értelmezi, bemutatva annak szépséggel kapcsolatos, szenvedélyes és sebezhetőségi aspektusait, és azt, hogyan tükrözi e jelkép a költői életeseményeket és érzelmeket. Az életrajzi történések és versek közötti kapcsolatok folyamatosan kibontakoznak a tanulmány során. A szentimentanalízissel kiegészített ikonográfiai-ikonológiai stratégia egy olyan eljárás, amelynek segítségével információk nyerhetők az írott tartalmak emocionális töltetét illetően (Laki, 2022). Az alkalmazott szentimentelemzési metodológia segít a költői művek mélyebb megértésében és az érzelmi tartalmak feltárásában. A tanulmány emellett azonosítja, hogy József Attila rózsás versei nem csak a szépséget, szenvedélyt, hanem a sebezhetőséget és az ellenállást is kifejezik, s így a rózsa-motívum mentén az emberi élet számos aspektusát. Az írás összefűzi a költő személyes életét a művekkel, művelődéstörténeti adalékokkal, és mindezen keresztül bemutatja, hogyan jelennek meg az életesemények a költészetben, amint alkotói és befogadói szinten is gazdagítják a költői üzenetet.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Mrázik, J. (2024). Rózsa a holdudvaron. A rózsa szimbolikája József Attila költészetében: Géczi János 70. születésnapjára. Iskolakultúra, 34(2-3), 72–87. https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.2-3.72
Rovat
Tanulmány

Hivatkozások

Angyalosi, G. (2018). A művészi állandó és a művészi változó - a József Attila-próba. HÍD, 6-7., 57–65. https://doi.org/http://real.mtak.hu/88316/1/angyalosi_hid-2018-jun-jul-belso-57-65.pdf Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Fetykó, J. (2012). „és megmarad a látszat” ... az élethez való ragaszkodás hitében – József Attila haláláról., n.a. Budapest. https://mek.oszk.hu/11000/11070/11070.pdf Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Földvári, M. (2017): Magyar Színszótár. https://magyar.szinszotar.hu/index.html Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Géczi, J. (1999). A költészetről — József Attila születésnapján. Palócföld, 45(2), 5-6. https://epa.oszk.hu/03200/03286/00034/pdf/EPA03286_palocfold_1999_2_005-006.pdf Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Géczi, J. (2007). A rózsa és jelképei a keresztény középkorban. Budapest: Gondolat Kiadó. https://mek.oszk.hu/13500/13536/pdf/13536_2.pdf Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Géczi, J. (2007). A rózsa jele. Beszélgetés Géczi János biológussal, szimbólumkutatóval. Forrás: Ökotáj, 37-38. szám, 107. http://www.okotaj.hu/szamok/37-38/ot37-20.htm- Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Géczi, J. (2008). Ikonológia-ikonográfia mint a történeti pedagógia segédtudománya. Iskolakultúra, 2008(1-2), 108-118. https://epa.oszk.hu/00000/00011/00119/pdf/2008-1-2.pdf#page=106 Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Géczi, J. (2017). A rózsa kultúrtörténete. A reneszánsz (Tézisek). http://real-d.mtak.hu/1226/1/dc_1431_17_tezisek.pdf Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Horváth, B. N. (2008). A líra logikája: József Attila. Akadémiai Kiadó. http://real-d.mtak.hu/291/4/Horváth, 2008_m%C5%B1.pdf Utolsó letöltás: 2023. 11. 29.

Horváth, K. (2020). Egy sajátos lírai műfajról József Attila, Radnóti Miklós és Kányádi Sándor Verseiben. Hungarológiai Közlemények, 21(1), 50–61. https://doi.org/10.19090/hk.2020.1.50-61

JAT (2020). Szavak kelekezése: Klárisok. https://jatarsasag.hu/wp-content/uploads/2020/09/Szavak_keletkez%C3%A9se_Kl%C3%A1risok.pdf Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

KL - Magyar Katolikus Lexikon, https://lexikon.katolikus.hu/ Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Laki L. J & Yang Z., Gy (2022). Mondatszintű szentiment analízis teljesítményének javítása adatkiterjesztéses eljárásokkal. Magyar számítógépes nyelvészeti konferencia (18.) https://acta.bibl.u-szeged.hu/75797/ Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Nemes, N. Á. (1987) Szó és szótlanság. https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/NEMESNAGY/nemesnagy00137a_kv.html Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Panofsky, E. (1984): A jelentés a vizuális művészetekben, Gondolat, Budapest.

Raj, T. (2004). A rózsa a Bibliában és a zsidó közösségben. Eső, 4. évfolyam. https://www.esolap.hu/archive/25/662.html Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Sipos, L. (2003). „…hiszen lehetnénk jóbarátok.” : Babits és József Attila „találkozásai”. Iskolakultúra, 13(5), 51–55. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19849 Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Szabolcsi, G. (1965): József Attila „Dicsértessék” c. versének ismeretlen változata. Tiszatáj, 3. sz. 178-179. https://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/3398/1/tiszataj_1956_003_178-179.pdf Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Szabolcsi, M. (1998). Nyár. in Veres András (szerk.) Alkotói portrék a magyar irodalomból. Horváth Iván, Budapest. https://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/tverdota.htm#tverdota2 Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Tornai, J (1969). József Attila egyik varázséneke, a Klárisok elemzése. Irodalomtörténet, 51. évf. 1. sz. 803-810. https://epa.oszk.hu/02500/02518/00180/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1969_04_803-810.pdf Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Tverdota, Gy. (1998). Mi a tétje az időrendnek József Attila gondolkodástörténetében? in Veres András (szerk.) Alkotói portrék a magyar irodalomból. Horváth Iván, Budapest. https://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/tverdota.htm#tverdota2 Utolsó letöltés: 2023. 11. 29.

Újvári, E. (2019). Ikonográfia – korszakok lenyomata és tükre. Per Aspera ad Astra VI. évfolyam,1. sz. 49-62.